Nagyon ritkán, de előfordul, hogy egy csecsemő kezdettől fogva átalussza az éjszakát. Abban viszont semmi rendkívüli sincs, ha a baba többször is fölébred, és szopik éjjel is. Az édesanyja méhében folyamatos volt a tápanyagellátása, most meg éppen annyival kell beérnie, amennyi belefér aprócska gyomrába. Az anyatej nagyon könnyen emészthető, a pocak hamar üres lesz, újra enni kell.
Biztosítja a tejtermelést
Az éjszakai szoptatás tehát rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy a kisbaba rendszeresen elegendő táplálékhoz és ezzel egyidejűleg folyadékhoz jusson. Ha éjszaka nem szoptatunk, és ezért túl ritkán ürülnek ki a mellek, a tejtermelésért felelős hormonok szintje alacsonyabb lesz a kelleténél, így csökken a tejmennyiség is. Ha éjjel hosszú órákon át hiába gyűlik a tej, a szervezet érzékeli ezt, és csökkenti a termelést. Jó tudni, hogy ennek a folyamatnak is napi ritmusa van: hajnalban a legbővebb a tej, késő délután és este a kevesebb, de magasabb kalóriatartalmú. Ha kimarad az éjszakai szoptatás, reggel feszes mellekkel ébredünk, s ez az állapot tejcsatorna-elzáródáshoz, sőt mellgyulladáshoz is vezethet.
Az éjszaka is szoptató, hat hónaposnál fiatalabb kisbabájukat kizárólag anyatejjel tápláló nők – ha menstruációs ciklusuk nem tért még vissza – ritkán esnek teherbe a szoptatás időszaka alatt. A kizárólagos szoptatás ilyen feltételek mellett az esetek 98 százalékában megakadályozza az ovulációt (az érett petesejt kiszabadulását a tüszőből).
Napi ritmus – létezik egyáltalán?
Kezdetben jobb, ha nem is számítunk rendszeres időközökben ismétlődő szoptatásokra. Több hétig is eltarthat, amíg a kicsi alkalmazkodik a “kinti” élethez, de katonás rend valószínűleg később sem fog kialakulni. Az éjszakai szopások között szerencsére hosszabbak a szünetek, mint nappal, és általában maga a szopás is rövidebb ideig tart.
A baba érzékeli a nyugalmat, a sötétséget, az egyenletes, halk zajokat. Ez az álladóság lehetővé teszi, hogy csak akkor ébredjen föl, ha tényleg megéhezett. Gondolom, néhány olvasónk most kételkedve csóválja a fejét, hiszen vannak babák, akik éppen fordítva működnek: éjjel órákig üvöltenek, nappal a legnagyobb zajban és nyüzsgésben békésen alszanak. A csendes éjszakában talán épp a megszokott hangok hiánya zavarja a kicsit. Néhány hét alatt majd ő is alkalmazkodik a család alvás-ébrenlét ritmusához. Akár ilyen, akár olyan a babánk, segíthetünk neki az alkalmazkodásban: ne kapcsoljuk fel a villanyt (legfeljebb valami egészen gyenge fényt használjunk), ne tegyük tisztába, ha nem muszáj. Csendesen fogjunk hozzá a szoptatáshoz, lehetőleg saját ágyunkban, minden felhajtás nélkül, fekve vagy félig ülő helyzetben. Közben nyugodtan bóbiskolhatunk. Lefekvéskor készítsünk oda egy pohár vizet, hogy akkor se kelljen kimászni az ágyból, ha megszomjazunk.
A tapasztalatok szerint a második hónaptól nagyjából féléves korig viszonylag nyugodt és kiszámítható korszak következik, amit azonban könnyen megzavarhatnak bizonyos váratlan események. Betegség, védőoltás, költözködés, vagy a menstruációs ciklus visszaállása – csupa olyan tényező, ami akár egy-két hétre is felboríthatja, újrarendezheti az addig kialakult ritmust.
Újra gyakran ébred
Féléves kor után gyakran előfordul, hogy az addig jól alvó baba egyre többször ébred fel. Ezt sokan az éhségnek tulajdonítják, és úgy gondolják, ha este valami “komolyabbat” adnak a kicsinek, visszatér az éjszaka békéje. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog. Néha a fogak áttörése előtti napokat, heteket szenvedi meg a baba. A legvalószínűbb magyarázat azonban az, hogy édesanyja testmelegére és a szoptatás megnyugtató biztonságára van szüksége. Ebben az időszakban ébred rá ugyanis, hogy “anya csak egy van”, már nem szívesen barátkozik idegenekkel, és egyre gyakrabban esik kétségbe, ha magára hagyják, akár nappal van, akár éjszaka. A gyakori ébredés tehát nem az éhség jele, nem is szándékos szülőbosszantó akció, hanem a szociális fejlődés egyik lépcsőfoka.
Hogyan vészeljük át?
A tejtermelés fenntartása érdekében az első fél évben nem ajánlatos leszoktatni a kisbabát az éjszakai szopásról. (Ha magától leszokik róla, és súlyfejlődése jó, ne ébresszük fel emiatt. Igyekezzünk viszonylag későre időzíteni az utolsó, és kora hajnalra az első szoptatást, hátha így sikerül elkerülni a túltelítődést.)
Persze előfordul, hogy belefáradunk az álladó éjszakázásba, ezért érdemes minden találékonyságunkat bevetni, hogy megtaláljuk a legkíméletesebb módszert. Sok családnál beválik az együttalvás. Ehhez kényelmes, nagy ágy kell, és az, hogy mindkét szülő elfogadja a helyzetet.
Ha eleve nem szeretne a babával együtt aludni, vagy néhány hónap múlva már kényelmetlennek tartja, állítsa a baba ágyát a sajátja mellé. Így megúszhatjuk az ágyak közti botorkálást a hűvös éjszakában. Van, aki hónapokig, akár évekig is vállalja ezt az életformát, és nem érzi, hogy fölösleges áldozatot hozna a hosszan tartó éjszakai szoptatással. Ha így érez, ne aggódjon, hiszen ez a gyerekről való gondoskodás természetes módja, sem önben, sem a gyerekben nem tesz kárt. Az éjszakai szopásra való igény egy idő múlva magától is elmúlik. Hogy mikor? Nehéz megjósolni! Talán egyéves kor körül, talán csak a második szülinap után…
Az sem ok a lelkifurdalása, ha egy idő múlva sürgetni szeretnénk az éjszakai szoptatás abbahagyását. Azt is el kell fogadnunk, ha az erőnk véges. A “leszoktatásnak” azonban a gyerek életkorától és a körülményektől függően több módja van.
Következetesen, határozottan
Amikor az éjszakázásról való leszoktatásról gondolkodik, tartson a szeme előtt két alapszabályt. Az egyik: minél idősebb a gyerek, annál könnyebben boldogul a problémával. Egy másfél éves totyogó már jól el tudja különíteni a nappalt az éjszakától, neki elég következetesen elmondani: sötét van, nem szopizunk (a nyomaték kedvéért bújjunk földig érő, nyakig zárt hálóingbe), míg egy ennél fiatalabb babát csak küzdelmek árán vehetünk rá az éjszaka átalvására. A másik fontos tudnivaló: a gyerek mindig megérzi a bizonytalanságot. Ha az édesanya nem mély meggyőződésből szeretné az éjszakai szoptatást elhagyni, hanem mondjuk csak az anyósa kellemetlen megjegyzései miatt, akkor sokkal nehezebb dolga lesz.
Lehet, hogy azzal az egyszerű lépéssel is célt ér, ha a gyereket egy fokkal távolabb költözteti éjszakára (ha eddig a családi ágyban aludt, most egy matracra vagy rácsos ágyba, ha már a kiságyban aludt, akkor ágyastul a másik szobába). Ez néha beválik, hiszen a babát így kevesebb környezeti inger éri éjjel. Ha az ébredésnek belső oka van, vagyis a gyerek a mama közelségére vágyik, fel fog ébredni a csendes gyerekszobában is. Nagyon rossz megoldás lenne, ha sírni hagyná. A gyerek egy idő múlva természetesen feladja a próbálkozást, beletörik, beletörődik a helyzetbe, de milyen áron? A megnyugtató szopás, a biztonságérzet és a bizalom elvesztésével. Ha nem is szoptat, ne hagyja a gyereket magára ebben a számára ijesztő helyzetben.
Talán akkor boldogulnak legkönnyebben, ha néhány napig az apa kel föl a kisbabához. Tőle könnyebben elfogadják még a kicsinyek is a szoptatás nélküli megnyugtatást, szeretgetést. Ha mindenképpen önre hárul ez a feladat, kitartó simogatással, ringatással biztosítsa a babát szeretetéről. Egészen biztos, hogy lesz néhány nehéz éjszakájuk, ezért csak akkor fogjon hozzá, ha komoly az elhatározása.
Jó, ha tudja
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
