babaszoba.hu


A járóka nem ketrec?

  • Szerző: Sződy Judit pszichológus
  • 2011. május 14. |
  • Forrás: Kismama magazin

Valamikor fél- és egyéves kor között a kicsik életveszélyessé kezdenek válni. Bármihez odakúsznak, odamásznak, amit látnak, s mindenbe igyekeznek megkapaszkodni és felállni. Zárjuk be őket?

Éppen járókaügyben nézelődtem az interneten (kell, nem kell, milyenek vannak), amikor megtaláltam egy írását, melyben nem javasolja a járókát. Szeretném megkérdezni, hogy akkor mit ajánl helyette arra az időszakra, amikor már mászik a baba, és nem szeretnénk, ha szétrámolna, magára borítana mindent, amikor nem tudunk mellette lenni. Kisebb házimunkák elvégzésére gondolok itt, vagy ha ajtót kell nyitnom valakinek. Most három és fél hónapos a fiam, földre terített takarón szoktunk játszani, de ha már tud majd forogni, helyet változtatni, nem szívesen hagynám magára ott, pár percre sem. Magamra kötve nem tudom cipelni, hátfájós vagyok, ő meg már több mint hét kiló, és a hordozókendőt valamiért nagyon utálta, már első látásra (a kengurut viszont szerette). A kiságyába pedig csak aludni teszem le, mert az arra való, ezen nem szeretnék változtatni. A lakás nappal használatos terei egybenyílnak, tehát a járókából mindig látna minket. P. Hajnal

Mivel ahány baba, annyiféle, és ahány család, annyiféle, ezért semmiképp sem jelenteném ki azt, hogy tilos járókát venni. Azt viszont nem szeretném, ha a szülők azt hinnék, a járóka a mászós korszak valamennyi gyakorlati problémáját megoldja. Mielőtt belemerülnénk a kérdésbe, kiemelném: van olyan gyerek, aki negyedóránál tovább is képes békésen elbabrálni a járókában, és van olyan család, ahol a szülők következetes és kitartó neveléssel a mozgékonyabb gyereket is képesek rábírni, hogy eltűrje a járóka korlátait. A többség nem ilyen. Náluk a járóka inkább bajt okoz, állandó bömböléshez és feszültséghez vezet. Bár nagyon eltérő lehet a kicsik mozgásfejlődése, négy hónapos koruk körül már meg tudnak fordulni. A hason fekvés, a kézen való támaszkodás gyakorlása megerősíti a karokat és a hátizmokat, a baba hamarosan kúszni, majd mászni kezd. Teljesen új oldaláról ismeri meg a világot - indul a fölfedezői korszak. A babák többségének nem elég ehhez a tevékenységhez két négyzetméternyi terület. Az újonnan elsajátított mozgásformák gyakorlásához nagyobb helyre van szüksége. Nem lehet jó érzés minduntalan rácsokba ütközni, vagy hálóba akadni, amikor végre úgy érzi, ő maga le tudja győzni a távolságokat.
De lássuk az érzelmi vonatkozásokat! Nagyjából féléves kor körül - a mozgásfejlődés meglódulásával egy időben - kezdi igényelni a baba az egyszemélyes gondoskodást, egyszerűen fél eltávolodni a mamájától. Ez bizony kényelmetlen dolog a mai világban, amikor anya főz, mos, takarít, vagyis csupa olyasmivel foglalkozik, ahol kisbabának helye nincs. És elindul a harc: berakjuk a babát a járókába, egyre több - és egyre drágább - csodajátékkal vesszük körül, hogy "ne unatkozzon". Pedig eszében sincs unatkozni, hiszen számára még minden nagyon új. Nem ez a baja. Szülei biztonságos közelségére és - bár ez ellentmondásnak tűnik - nagy térre lenne szüksége. Azért is olyan nyűgös ez a korszak, mert a babában ez a két késztetés viaskodik. A járóka mindkettőt gátolja. A legjobb a gyereket magunk körül tartani - ha megköveteli, mert olyan típus. Van, aki nagyon szereti a hordozókendőt, amely, ha jól van megkötve, a mamának és a babának is biztonságos érzés. Aki nem szereti vagy nem bírja a hordozást, próbálkozzon másképp: terítsen le egy vékony matracot vagy takarót oda, ahol éppen dolgozik, és adjon a kicsinek valami jópofa játékot: a konyhában a tölcsérek, fedők, fakanalak, teaszűrők, a fürdőszobában a színes csipeszek, a szárítóról leszedett tiszta zoknik lehetnek érdekesek. Persze ez csak akkor lehetséges, ha a lakás adottságai megengedik. Ha nem, megpróbálhatjuk a szoba egy részét elkeríteni a babának, lehet, hogy elég csak egy rácsos kapu az ajtóra. Távolítsuk el a nagyon veszélyes tárgyakat a földről és a kicsi számára elérhető magasságból. Ha olyasmivel babrál, ami nem veszélyes, de nem látjuk szívesen a kezében, következetesen vegyük el tőle, és határozott hangon szóljunk rá - itt az ideje, hogy elkezdje megtanulni: van, amit nem szabad. Ha pedig nem akarjuk egy percre sem magára hagyni - például amíg ajtót nyitunk a postásnak -, vegyük föl, vigyük magunkkal, a postás is örülni fog a kis ügyfélnek.
Címkék:
biztonság,
gyerekszoba,
járóka,
sérülés,
veszélyek

Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s
Csevegő téma-ajánló


A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2014 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva