Baba

Bukás vagy reflux?

Manapság kissé túl gyakran hangzik el a diagnózis, hogy a kisbabának refluxbetegsége van. Vajon csakugyan ilyen súlyos a helyzet, vagy csupán ártalmatlan bukásról van szó, amikor az elfogyasztott tejecske egy részét viszontlátjuk?

A csecsemőkor egyik gyakori panasza a bukás, az első hónapokban minden második babánál előfordul. Minden bukás egyben reflux is, vagyis a gyomortartalom a nyelőcsövön keresztül, passzív módon visszajut a garatba. Ha innen a külvilágba is kijut, akkor bukásról beszélünk. Ebből következik, hogy minden bukás reflux, de nem minden reflux bukás.

A mindennapi gyakorlatban a reflux és a bukás lényegében azonos jelentésű fogalmak. Ha mégis különbséget akarunk tenni köztük, akkor a döntő szempont az, hogy kialakulnak-e a reflux következtében kóros tünetek. Amennyiben igen (ritkán), akkor refluxbetegségről van szó. Az is fontos, hogy a bukást, illetve refluxot elkülönítsük a hányástól. Ez utóbbi aktív folyamat, rendszerint bevezető tünetek (hányinger, verejtékezés, sápadtság) előzik meg, jellemzően görcsös mellkasi és hasi összehúzódásokkal.

Gyakrabban – kevesebbet!

Az újszülött baba gyomra meglehetősen kicsi, körülbelül harminc milliliternyi tej fér el benne. A felnőttek gyomra ezzel szemben átlagosan másfél liter folyadék befogadására képes. Az anyatej gyorsan emésztődik, ezért kicsi babáknál az a természetes és egyben előnyös, ha gyakran fogyasztanak kisebb mennyiségeket. Így ritkán telik meg annyira a kis űrtartalmú gyomor, hogy a felesleg visszatérjen a külvilágba.

Éppen ezért törekedjünk arra, hogy az etetések száma az első hónapokban ne legyen kevesebb hatnál, az egyszerre elfogyasztott táplálék pedig ne legyen több kétszáz milliliternél, ha a baba bukásra hajlamos.

Ne teáztassuk!

A szoptatott babák szokásait, egy alkalommal elfogyasztott adagját nehéz befolyásolni, de többnyire nem is szükséges. Az anyatejjel táplált, sokat evő-bukó babáknál gyakran tanácsolják, hogy teáztassák őket, arra gondolva, hogy a folyadékkal tele lesz a pocakja, így legközelebb kevesebbet fog enni, és így majd elmarad a bukás. A gondolat elvileg logikus, de nem válik be, mert a piciket már ebben a korban sem könnyű, de nem is célszerű “átverni”. Az még lehetséges, hogy a legközelebbi szoptatásnál kevesebbet eszik, viszont a következő etetésnél bőségesen pótolja a hiányt, és kiadósat bukik.

Anyatejjel táplált csecsemőket a teáztatás helyett igény szerint szoptassuk. Azoknál a népeknél, ahol nem az óra, hanem a kisgyerek igényei szerint folyik a szoptatás, és a baba szinte egész nap testközelben van, jóval ritkábban fordul elő a gyakori, nagy mennyiségű bukás, ugyanakkor a szoptatások napi gyakorisága akár a 15-24 alkalmat is eléri.

Mi okozza a refluxot?

A kis pocak mérete napról napra nő, három hónapos korra például megduplázódik űrtartalma. Ez persze nem jelenti azt, hogy még ekkor is csupán hatvan milliliternyi folyadékot fogyaszthat egyszerre, hisz a táplálék folyamatosan továbbítódik a gyomorból a belekbe. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha a kisbaba természetes éhségérzetére hagyatkozunk, rábízzuk, mennyit kér enni, s nem erőltetjük az általunk elképzelt mennyiségek fogyasztását.

Az újszülöttek bélrendszerének mozgása (motilitása) még éretlen, és így kissé másként működik, mint a felnőtteké. A gyomor izomzata még nem elég erős ahhoz, hogy a táplálékot kizárólag a bél irányába mozgassa, valamint a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom sem működik tökéletesen, így a tej akadálytalanul feljuthat a gyomorból. Miközben egy kiadós böfi során távozik a levegő a gyomorból, kevéske anyatej is kísérheti.

Másrészt a gyomor nagyságához képest rendkívül sokat eszik a csecsemő. Gondoljunk csak bele a következő összehasonlításba: ha egy öt kiló súlyú csecsemő egy étkezésre két deci anyatejet szopik, az ő súlyához képest ez a mennyiség olyan, mintha egy felnőtt egyszerre három liter folyadékot inna, és persze ezt nem csak egyszer, hanem három-négy óránként, heteken át.

Meddig fog bukni?

Öt hónaposan még mindig minden ötödik kisbaba naponta többször is bukik, míg hét hónaposan már csak hét százalékuk. Egyéves korig is eltarthat, amíg a probléma teljesen megszűnik. Ekkor már egyre szilárdabb táplálékot fogyasztanak a gyerekek, ez már nem távozik olyan könnyen. Minél több időt töltenek a kicsik függőleges testhelyzetben, ülve, állva, annál ritkábban jelentkezik a bukás. Tudni kell azonban, hogy olykor a sokat mozgó, aktív csecsemő éppen nyolc-tíz hónaposan kezdi a refluxokat produkálni (vagy ha már volt, akkor gyakoribb lesz), amikor “tankönyv szerint” a gyakoriságnak már csökkennie kellene.

Segítő tippek sokat bukó babákhoz

Ha a kisbaba általános állapota, gyarapodása, fejlődése, hangulata a sorozatos bukások ellenére jó, nincs ok aggodalomra, nem beteg a gyerek, bármennyi tej jön is vissza belőle. A problémával viszont foglalkozni kell, hiszen jelentős aggodalom forrása a gyakori bukás – főként első gyerekes anyák számára.

Hogyan segíthetünk a kisbabának? Gyakran etessük! Az újszülött kis mennyiségű, de gyakori táplálást igényel. Figyeljünk kicsinyünk jelzéseire: bizonyára jóllakott, ha elfordítja fejecskéjét, vagy eltolja magától a cumisüveget. Jó gyarapodás esetén nem kell a mennyiségre figyelni.

A mohón evő piciknél gyakran látjuk, hogy a gondos büfiztetés ellenére sem ürül ki a gyomorban levő táplálék fölötti úgynevezett “levegősapka”. Sokszor beválik ilyenkor, hogy a szoptatás előtt az édesanya lefej négy-öt kávéskanál anyatejet, és “előeteti” szoptatás előtt a babát. Kanalas etetésnél általában nem nyel levegőt a csecsemő, és a pár kanál táplálék csökkenti az éhségérzetét.

Büfiztessük! Engedjük, hogy gyerekünk ne csak étkezés után, de közben is büföghessen, hogy a felesleges levegő távozhasson! Emeljük a babát függőleges testhelyzetben a vállunkhoz. Öt-tizenöt perc elteltével általában megszabadul a feleslegtől.

Vizsgáljuk felül a szoptatási, etetési technikát! Ha gyerekünk vízszintes testhelyzetben szopik, akkor valószínűbb, hogy a tejet újra felbukja. Ha az édesanya ül, a büfiztetésre is egyszerűbben sor kerülhet akár etetés közben is.

Éppen ilyen fontos, hogy az üveges táplálásnál ne rázzuk fel túl erősen a tejet, az etetésnél pedig ügyeljünk arra, hogy a cumiban, amit a baba bekap, csak tej legyen, levegő egyáltalán ne! Válasszunk olyan cumisüveget, amelynek az etetőnyílása sem túl nagy, sem pedig túl kicsi! Akkor választottunk jól, ha a teli, lefelé fordított, fel nem rázott üvegből másodpercenként egy csepp folyik ki.

Etessünk nyugodt körülmények között! Leginkább az érzékeny babáknak fontos, hogy szoptatás közben ne ugráljunk fel, ne foglalkozzunk a család többi tagjával. A nyugalomhoz a mérleg használatának kiküszöbölése is hozzátartozik. Sok kisbaba éppen a mérlegre való fel-le rakosgatás közben produkálja a legkiadósabb bukásokat.

Refluxbetegség

Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a sokat és gyakran bukó babáknál refluxbetegség alakul ki. Zárójelentéseken gyakran szerepel a GOR betűszó. – A te kisbabád nem góros? – kérdezik gyakran az anyukák egymást a játszótéren, ami annyit mindenképpen jelez, hogy az utóbbi időben az indokoltnál jóval gyakrabban hangzik el ez a diagnózis. A GOR jelentése: G: gasztro, vagyis gyomor, O: oesophagus – nyelőcső, R: reflux – visszaáramlás, vagyis gyomor-nyelőcső-külvilág reflux.

Önmagában a GOR a refluxot jelenti, baj csak akkor van, ha a refluxbetegséget okoz. Mikor kell erre gondolni?

Ha a csecsemő rendszeresen elutasítja a táplálékot, rövid ideig szopik, és hamar elfordítja a fejét, mert savas gyomortartalom kerül a nyelőcsőbe, és ez fájhat. Emiatt nem jut elegendő táplálékhoz, súlya nem gyarapodik, vagy egyenesen csökken. Figyelmeztető jel lehet az is, ha etetés közben feltűnően sokat köhög. Amint hasonló tüneteket tapasztalunk, forduljunk orvoshoz, aki gasztroenterológiai szakrendelésre fogja küldeni a kicsit, ha a gyanút megalapozottnak találja.

A refluxbetegség a hirtelen bölcsőhalál lehetséges okai között is szerepel, továbbá a felböfögött gyomortartalom belégzése asztmatikus köhögést, nehézlégzést is okozhat. Újabb ismeret, hogy a gyakori középfülgyulladás hátterében is állhat reflux, hiszen a garat a fülkürt révén összeköttetésben áll a középfüllel. A gyermek-gasztroenterológus indokolt esetben savcsökkentő gyógyszert, illetve olyan szert ad, ami fokozza a nyelőcső és a gyomor közötti izomgyűrű záródását.

A refluxbetegség tünetei nem tévesztendők össze azzal a jelenséggel, amikor a baba tejtúlkínálattal küzd, és a túlságosan erős tejleadó reflex miatt fuldoklik, köhög, és utasítja el a szopást. Ilyenkor segíthet, ha a babát minél függőlegesebb testhelyzetben tesszük mellre, illetve fekve szoptatásnál inkább ráfektetjük a mellre. Így kisebb a félrenyelés esélye. Az is segíthet, ha a babát csak akkor tesszük mellre, ha már kiváltottuk a tejleadó reflexet, és kissé csillapult a tejzuhatag.

Reflux a tápszeres babáknál

Mesterségesen táplált csecsemőknél megoldást jelenthet, ha olyan tápszert adunk, ami szentjánoskenyérmag-kivonatot (sűrítő anyag) tartalmaz. Újabban burgonyakeményítőt vagy kukoricakeményítőt tartalmazó anti-reflux (AR) gyógytápszerek kerültek hazánkban is forgalomba, amelyek stabilabb szerkezetűek, ugyanakkor nem gátolják más faktorok, például a vas és a réz felszívódását.

Olasz kutatók bizonyították be, hogy a bukást olykor allergia váltja ki. Így születtek meg az egyszerre hipoallergén (HA) és anti-reflux tulajdonságú tápszerek (együtt a kettő: HA+AR), amelyeket bukós és allergiára hajlamos csecsemőknek javasoltak. Ezek a tápszerek ötvenszázalékos támogatottságot élveznek, minél speciálisabbak, annál drágábbak, tehát az egyszerű tápszernél valamivel többe kerül az AR, és ennél is többe a HA+AR.

Anatómiai okok

Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni egymástól az ártalmatlan bukást és az anatómiai rendellenességet sejtető ismétlődő hányást. Bukásnál a tej kifolyik a szájból, hányásnál nagy lendülettel, mellkasi és hasi izommunka kíséretében, többnyire csak hosszabb idővel a szopás után jelentkezik.

Ha sugárhányás lép fel az étkezések között a babánál, forduljunk orvoshoz. Számos esetben gyomorkimenet-szűkület (pilórus sztenózis) állhat ennek hátterében. Jellemzően négy-hat hetes korban tapasztalhatók az első jelek, fiúknál négyszer gyakrabban, mint lányoknál. Ezer csecsemőből háromnál fordul elő, vagyis hazánkban évente háromszáz gyereket érint. Ennél a betegségnél a sugárhányás mellett a rossz közérzet, a súlyfejlődés elmaradása a legjellemzőbb. A rendellenesség műtéttel orvosolható, de szerencsére csupán két-három nap kórházi tartózkodásra kell számítani.

Lejtőre fektetve

Bár a bölcsőhalál miatt sokan idegenkednek a hasra fektetéstől, fontos tudni, hogy a reflux ellen igen hasznos, ha 30 fokos lejtőn hasra fektetjük a csecsemőt. Klinikánkon is ezt a megoldást választjuk a sokat bukó kisbabák fektetéséhez. Az emelt végű lejtőn fejjel felfelé, hason fekvő gyereknél levegősapkát tartalmaz a gyomor – vagyis a levegő felül, a gyomortartalom alul helyezkedik el. A párnára háton fektetett, vagy székbe ültetett gyermeknél ezzel szemben a levegősapka van alul és a gyomortartalom felül, így gyakoribb a bukás.

Anyatej helyett AR tápszert?

Villő születése óta szinte minden étkezés után bukott. A gondos, első gyereküket régóta váró szülőkben ez érthetően komoly aggodalmat szült. Környezetéből édesanyja még olyan tanácsokat is kapott, hogy hagyja abba a szoptatást, és használjon speciális anti-reflux tápszert. Az orvosi vizsgálatnál egy teljesen egészségesnek tűnő, sohasem beteg, szépen fejlődő és gyarapodó gyerek nézett rám.

Megbeszéltük, hogy a szoptatás abbahagyása semmiképp sem indokolt, de gondos böfiztetést és a mohó szopás miatt 6-8 kiskanálnyi lefejt anyatejjel történő előetetést javasoltam. A bukások száma csökkent, de teljesen nem szűnt meg, sőt kilenc hónaposan a sokat mozgó gyereknél még fokozódott is. A gyarapodása azonban mindig egyenletes volt, refluxbetegség nem alakult ki, speciális kezelést nem igényelt. Villőnél végül 11 hónapos korban szűnt meg teljesen a probléma.

Forrás: Kismama magazin