Baba

Betegen is táplálhatunk

Az anyatej a legjobb étek a babatestnek, a szoptatás pedig a legnagyszerűbb táplálék az anyai léleknek is. Nem lehet eléggé örülni annak, hogy mind több édesanya fedezi föl: az anyatejet és a szoptatás intimitását nem helyettesítheti semmi.
2003. Október 25.

Tisztelt Szerkesztőség!

Nemrég született meg gyermekünk, akit nagy szeretettel vártunk. Elhatároztam, hogy addig szoptatom, ameddig erre lehetőségem van, hiszen tudom, mennyire fontos ez a kisbabának. Neki nem csak annyit jelent ez, hogy csillapíthatja az éhségét, a szeretetem is átsugárzik, és biztonságban érzi magát.

Egy nem várt betegség miatt nemrégiben gyógyszereket írt fel a háziorvosom, és azt tanácsolta, hogy a meglehetősen hosszú kezelés alatt ne szoptassak. Félek, hogy ez nem tesz jót a kicsinek, esetleg elapad a tejem, és a gyógyulásom után sem szoptathatok már. Nagyon el vagyok keseredve.

Kérem, tájékoztassanak, mikor muszáj elválasztani a gyermeket, és mikor szoptathatok anélkül, hogy tartanom kellene attól, hogy beteggé teszem a babát.

Köszönettel:

H. Andrásné, Győr

Sok családban merülnek fel hasonló problémák. A szoptatás valóban nagyon fontos a kisbabának, s nem csak akkor, ha minden rendben van. A hétköznapi betegségek esetén is nagy segítséget nyújt a szoptatás, hiszen az anyatejben található ellenanyagok segíthetnek legyőzni a betegséget, maga a szopás pedig vigaszt nyújt a bébinek.

Ha az édesanya megbetegszik, megfázik vagy elrontja a gyomrát, nem kell abbahagynia a szoptatást. Fontos azonban, hogy feküdje ki a betegséget, kérjen segítséget a kisbaba ellátásában, és csak az etetéssel törődjön.

Az anyatejben keletkező ellenanyagok ugyanis megvédik a babát a fertőzéstől.

Tehát, ha nem szoptat, akkor ezek az ellenanyagok nem jönnek létre, és a betegség múltával a gyermek jobban ki van téve a fertőzés veszélyének. Így aztán nem szentségtörés az sem, ha lázas a kismama – akkor is szoptathat, de figyelnie kell arra, hogy több folyadékot vegyen magához, mint egyébként.

Krónikus vagy súlyosabb betegség esetén, a nehezebb körülmények mellett is lehet szoptatni. Előfordul, hogy a háziorvos, az édesanya állapotára való tekintettel, kíméletből azt javasolja, hogy válassza el a kisbabát, s teszi ezt nem egyszer úgy, hogy nincs közelebbi információja a betegség szoptatásra gyakorolt hatásáról.

Helyesen teszi a kismama, ha ilyen esetben szakorvoshoz fordul, s meghallgatja tanácsait, majd ezek ismeretében dönt arról, folytatja-e a szoptatást vagy sem.

Gyógyszerszedés

Előfordulhat, hogy a szoptatás ideje alatt különféle gyógyszereket ír fel az orvos. Lehetséges tehát, hogy az anya emésztőrendszerén keresztül a hatóanyag a vérbe kerül, onnan az emlőmirigyeken át a tejbe jut, aztán a gyermek emésztőrendszerén keresztül a kicsi véráramába kerül. Vannak azonban olyan gyógyszerek, amelyek hatóanyagai ugyan nagyobb koncentrációban jelennek meg az anyatejben, de gyorsan kiürülnek, és nem kerülnek be a kisbaba vérébe.

Mérvadó a bevett adag, az anya, sőt a kisbaba súlya és életkora. Például egy bizonyos fajta gyógyszer a kilenc hónapos szoptatott gyermeknél, aki a pépes étel bevezetése miatt már kevesebb anyatejet kap, nyilvánvalóan másféleképpen hat, mint egy újszülöttnél. Ezért tehát minden gyógyszert és minden helyzetet külön-külön kell megítélni. Valójában szinte minden betegségre adható szoptatásbarát gyógyszer, legyen az antibiotikum, fájdalomcsillapító, oltás vagy bármi más.

Kórházban

Előfordulhat, hogy a kisbaba kórházba kerül. A beteg gyermeknek szüksége van édesanyja jelenlétére, hiszen az elválás további megterheléseket is jelentene a betegség elviselése mellett. Sok kórházba ma már a mamát is felveszik a gyermeke mellé, és engedik, hogy szoptassa a kicsit. Ha a 24 órás rooming-in nem valósítható meg, akkor is törekedni kell arra, hogy minél több időt tölthessen el a babával, és ne kelljen megszakítani a szoptatást sem.

Más kérdés, ha az édesanya kerül valamilyen betegség miatt kórházba. Ilyenkor fordított a helyzet. Legjobb megoldás az lenne, ha a kisbaba elkísérhetné őt a kórházba, ám erre még csak nagyon kevés intézményben van lehetőség. Ilyenkor megoldást csak az jelenthet, ha a babát az etetés időszakában hozzátartozói viszik be, biztosítva a szoptatást.

Élvezeti szerek

Nem lenne teljes ez az összeállítás, ha nem beszélnénk a különböző élvezeti szerekről és drogokról. Az édesanya a szoptatás alatt próbáljon önmegtartóztató életet élni. A mértékkel fogyasztott koffeint a kisbabák általában elviselik, de vannak olyanok is, akik túlságosan izgatottak, nyugtalanok lesznek attól a mennyiségtől, amely az anyatejjel együtt a vérkeringésükbe kerül.

>Tilos az alkoholfogyasztás a szoptatás alatt! Az alkohol megváltoztatja az anyatej ízét, a baba elfordul az anyamelltől. Ezenkívül megnehezíti a tejleadó reflex működését, így kevesebb lesz a tejmennyiség is.

Kedvezőtlen hatással van a nikotin is a tejképzésre. A dohányzás a szoptatott kisbabáknál lassú növekedést, nyugtalanságot, hányást, hasmenést, a felső légutak gyakoribb megbetegedését, allergiát okozhat.

Amire figyelni kell

  • Figyelni kell arra, hogy a szoptatás mellett is szedhető gyógyszereket kérjen és kapjon az anya.
  • Bevált gyógyszereket kérjen, ne kísérletezzen újakkal.
  • Egyetlen gyógyszer sem kedvezőbb, mint különböző készítmények kombinációja.
  • Lehetőleg ne alkoholban oldott gyógyszert szedjen.
  • Ha napi egyszer kell a gyógyszert szedni, ha mód van rá, azt az utolsó szoptatás után, a hosszabb szoptatási szünet előtt vegye be.
  • A fejés nem csökkenti a gyógyszer koncentrációját az anyatejben.
  • Ha rövid szoptatási szünetre van szükség a kezelés alatt, akkor is fejjen, de azt a tejet öntse ki, s a babának korábban lefejt anyatejet vagy tápszert biztosítson.

Mikor ne szoptassunk?

Csak kevés olyan anyai betegség van, amely miatt nem javasolják a szoptatást. Ilyen például a nagyon ritka HTLV-I vírusfertőzés, a hyperlipoproteinémia nevű zsíranyagcsere-betegség, és az olyan rákos megbetegedés, amelyet kemoterápiával kezelnek. Néhány betegség esetén rövid időre meg kell szakítani a szoptatást, ilyen esetekben azonban gondosan fejjük le az anyatejet.

IX.évf./7.sz.

Forrás: Anyák Lapja