Terhesség hétről hétre

Szoktatás kérdése, hogy aludjon éjszaka?Tévhitek a baba alvásáról

Szerző: Patik Réka

2011. augusztus 23.

Forrás: babaszoba.hu

Minden szülő aludni szeretne éjszaka, de a kisbabák többnyire másképp működnek: előfordul, hogy többször is sírva ébrednek éjszaka. Vajon rászoktathatók valami nyugalmasabb forgatókönyvre?

A kisbaba testközelségre, érintésre, szeretetre vágyik


A szülő csak annyit tapasztal, hogy halálosan kimeríti egy idő múlva az éjszakázás. Természetes hát, hogy az alvástanító módszerekről, alvástréningekről szóló könyvek vezetik a sikerlistákat. Melyik szülő nem hallott még az Aludj jól gyermekem-ről vagy a Suttogóról? Világos, hogy gyors megoldást szeretnénk, de vajon feltesszük-e előbb a szükséges kérdéseket is?
Hogyan alszanak a kisbabák? Normális dolog-e az éjszakai ébredés? Hogyan érzi magát a csecsemő a karunkban vagy egyedül? Mit tanul meg igazából a gyermekünk, ha reagálunk a sírására, és mi történhet egy alvástréning során a fejében?

Ha a "nagy alvásvitát" a kisbabák szempontjából nézzük, igazán sok tényre, információra támaszkodhatunk. Ezek többek közt az alvástréningekkel kapcsolatos tévhitekre is rávilágítanak. Legutóbb éppen Sarah Ockwell-Smith pszichológus és négygyermekes édesanya gyűjtött össze ezekből néhányat a blogján, miután vasárnapi újságjában belefutott egy liverpooli labdarúgó-feleség alvástréninges élményeibe.

1. tévhit: Probléma, ha a kisbabánk folyton velünk akar lenni.
Ez valóban jellemző a kisbabákra, de egyáltalán nem baj! Sőt, Bowlby és Ainsworth kutatásai óta tudjuk, hogy ez a ragaszkodó szakasz a baba életében szükséges ahhoz, hogy a biztonságosan kötődő gyermek később önállósodni tudjon. Karunk és testközelségünk adja azt a biztonságot, ahonnan a világot felfedezheti egy olyan csecsemő, aki a tudomány állása szerint élete első fél évében úgy érzékeli, édesanyjával egy lényt alkot.

2. tévhit: Ha a csecsemőt már megetettük, megbüfiztettük, és a pelenkája is tiszta, igazán elképzelésünk sem lehet, mi mást szeretne.
Valójában ez az a pont, ahol a szülőknek bízniuk kellene önmagukban, hogy ki tudják elégíteni a kisbaba azon - nagyon is létező - szükségleteit is, melyek az emésztésen túlmutatnak. Ehhez az önbizalomhoz nagyon jól jön a támogató környezet!

3. tévhit: Az édesanya alváshiánya az egyik fő tényező a szülés utáni depresszió kialakulásában.
Biztosan, ám a baba gondozása, a bőrkontaktus, a szoptatás, a hordozás, az együtt alvás hatására az anyai szervezet szinte úszik az oxitocinban, és ez a depresszióval éppen ellenkező irányba, a megerősítettség és az összetartozás érzése felé visz.

4. tévhit: Ha az éjszakai alvás nem zavartalan, akkor a kisbaba nappal nyűgös és anyás lesz, az alváshiánynak pedig hosszú távon hatása lehet az értelmi fejlődésre. Ezt a tévhitet jelenleg egyetlen tudományos kutatási eredménnyel sem lehet alátámasztani.

5. tévhit: A csecsemőknek külön szobában kell aludniuk.
A kutatások azt mutatják, hogy a bölcsőhalál kockázatát számottevően csökkenti, ha a kisbabák legalább féléves korukig a szüleikkel egy helyiségben alszanak.

6. tévhit: Ha nappal gyakrabban etetjük a kisbabát, éjjel nem lesz olyan éhes, kevesebbszer ébred fel.
A kisbabák nemcsak az éhség miatt ébrednek. Harry Harlow és szerzőtársainak eredményei szerint a csecsemőkben az elsődleges mozgatóerő a szeretet, nem pedig a táplálék utáni vágy. A babatáplálás időhöz kötése hátrányosan hathat a szoptatásra is.

7. tévhit: Azért nehéz a napirendet kialakítani és megtartani, mert a csecsemők éjjel is néhány óránként szeretnének enni.
A kulcs itt az, hogy a csecsemők számára az éjszakai néhány óránkénti evés a természetes és normális viselkedés, nem pedig a szigorú napirend.

8. tévhit: Ha az alvástréningek szabályait születésétől kezdve megismeri a kisbaba, valószínűleg 8 és 12 hetes kora közt elkezd éjszaka 11-12 órát aludni egyhuzamban.
A csecsemők alvására, a nappalok és az éjszakák csecsemőkori ritmusára vonatkozó kutatások alapján ez nem várható el a kisbabáktól. Az is kiderült, hogy az alvástréningen átesett kisbabák is felébrednek éjszaka, de ezt nem jelzik szüleiknek.

9. tévhit: Alvástréningre azoknak a kisbabáknak van szükségük, akik nem alusszák át az éjszakát, vagy nem rendszeres a napközbeni alvásuk. Ilyen alapon azt mondhatnánk, hogy valamennyi kisbaba tréningre szorul - ha nem gondolnánk megalapozottan azt, hogy ez a viselkedés részükről természetes és normális.

10. tévhit: Az alvástréning során a baba közeléből minden vigasztaló dolgot, például cumit, játékot, éjjeli fényt el kell távolítani.
Winnicott elmélete szerint éppen ezek az "átmeneti tárgyak" segítik az anyától elszakadó gyermeket az önállósága kialakításában.

11. tévhit: A kisbabát mindig ébren kell a kiságyba tenni, hogy megtanulja megnyugtatni magát, és önállóan aludjon el.
Ebben az életkorban a kisbabák agya, értelmi fejlődése még nincs azon a szinten, melyen ilyenfajta tanulásra képesek lennének.

12. tévhit: Időközönként szavakkal, hátsimogatással kell megnyugtatni a kisbabát, majd mielőbb újra kimenni a szobából.
A fejlődésnek ebben a szakaszában a kisbabák nem értik, hogy ilyen helyzetben a szülő miért nem adja meg nekik az igényelt testközelséget.

13. tévhit: Az ismétlődő szokásokhoz hamar alkalmazkodnak a kisbabák.
Ez tulajdonképpen nem is tévhit! Valóban így van! A babák ugyanis gyorsan hozzászoknak ahhoz az ismétlődő gyakorlathoz, hogy jelzéseikre nem kapnak megfelelő választ - ez azonban nagyon szomorú eredmény.

Forrás: Sarah Ockwell-Smith (2011): "Carly Cole, the new baby whisperer, and the Daily Mail", BabyCalm, 2011. június 12. Itt olvashatod el az eredeti írást!

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s