Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Sárgaság és szoptatás

2008. január 29. | Frissítve: 2016. szeptember 2.

Forrás: Kismama magazin

Az újszülött bőrének enyhe sárgás elszíneződése olyan folyamat, amely mindenkiben lejátszódik világrajövetele után. Néha azonban némi külső segítségre van szükség. Mikor van ez?

Sárgaság: újszülötteknél gyakori

"Nagyon váratlanul ért, amikor a szülés utáni harmadik napon nem hozták szopni a kisfiamat. Azt mondták, kék fény alá kellett tenni, mert besárgult. Rettentően megijedtem, azt hittem, valami szörnyű betegségről van szó, úgy emlékeztem, májbetegek szoktak sárgák lenni. Ráadásul a tejem is éppen akkor lövellt be, nagyon jó lett volna, ha Petit megszoptathatom. Így a fejőgéppel próbálkoztam naponta többször is, a lefejt tejet pedig bevittem az újszülöttosztályra. Éppen arra a látványra értem oda, hogy "bocietető" cumival öntötték bele a teát a szájába. Nem akarom részletezni megpróbáltatásainkat: naponta vért vettek tőle, hogy ellenőrizzék az állapotát, tele volt szúrásnyomokkal a kis feje.
Állandóan duzzadt volt a mellem, mert nem tudtam jól lefejni. Amikor végre megint szophatott volna, csak lökdöste ki a bimbómat a szájából, annyira hozzászokott a cumihoz. Amikor végre mellre tudtam tenni, kettőt nyelt, és már aludt is, mint a bunda. Aztán kapta a pótlást, az folyt a szájába, nem kellett erőlködnie. Csak a nyolcadik napon mehettünk haza, addigra már alábbhagyott a sárgaság, én viszont ott tartottam, hogy jószerével egész nap csak sírtam.
Otthon négy hétig is eltartott, mire rendeztük sorainkat, és mire elmondhattam, van már elég tejem, és jól szopik az én Petikém. Azóta is nagyon foglalkoztat, mit kellett volna másként csinálnom. Vajon elkerülhettük volna ezt a sok gyötrődést, vagy a második babánál is erre számíthatok?"
J. Kinga
Egyáltalán nem törvényszerű, hogy ennyi kínlódás és szomorúság árán rendeződjék azoknak a kisbabáknak a helyzete, akiknél élettani sárgaság alakul ki. Rengeteg szakirodalmi adat és szakmai útmutató áll rendelkezésünkre manapság, s ezekből kiderül, hogy az egészséges, érett újszülött jó eséllyel megússza a "besárgulást", ha már élete első huszonnégy órájában tízszer-tizenkétszer szophat, s a továbbiakban is igény szerint táplálják. Kinga esetében valószínűleg késhetett az első szoptatás, és mivel a babát újszülöttrészlegen, nem pedig a mamája mellett helyezték el, éppen fele annyiszor került mellre egy nap alatt, mint ahányszor kellett volna.
Tegyük fel, hogy levelünk írója nem elégszik meg ennyivel, és alaposan utánanéz a témának. Az interneten is elolvassa, ami a hyperbilirubinaemiáról fellelhető (ugyanis ez a hivatalos elnevezése ennek a tünetcsoportnak), aztán a sok böngészés után azt a meghökkentő felfedezést teheti, hogy sok hazai és külföldi szakcikk az újszülöttkori sárgaság legfőbb kockázati tényezőjének az anyatejes táplálást tekinti. Ezek szerint Kinga akkor járna el helyesen, ha legközelebb kezdettől fogva tápszerrel etetné a gyerekét?
Természetesen nem! Lássuk csak, miről is van szó! A magzati élet során több vörösvértestre van szükség a megfelelő oxigénszállításhoz, mivel a keringési viszonyok különböznek attól az állapottól, ami a születéstől kezdve alakul majd ki.
Az első légvételtől kezdve az újszülött tüdeje veszi át a méhlepény szerepét, a babának önállóan, saját erejéből kell gondoskodnia az oxigénről. Ettől kezdve különválik a friss, oxigéndús vér szállítása az elhasznált vértől, s így a folyamat hatékonysága is nő: kevesebb oxigénszállító molekulára, vagyis hemoglobinra lesz szükség. A felesleg lebomlik, ennek során az egyik keletkező melléktermék a bilirubin. Attól függően, hogy mikor mekkora értéket mérnek, a "sárgaság" több fajtáját és súlyossági fokát különböztetik meg.

Élettani sárgaság

Az érett, időre született, egészséges kisbabák felénél olyan méreteket ölt ez a folyamat, hogy sárgás elszíneződés észlelhető a szemük fehérjén és az egész testükön. Ez az élettani sárgaság, melyet részben a máj korlátozott lebontóképessége okoz. A bilirubinérték jellemzője ebben az esetben, hogy a harmadik és az ötödik nap közt éri el a csúcsot, általában nem emelkedik 12-15,7 mg/dl (200 mikromol/liter) fölé, és ezután magától, esetleg átmeneti kékfény-kezelés hatására csökkenni kezd. Kingáéknál erről lehetett szó, és ma már pontosan tudjuk, hogyan kerülheti el mindezt a jövőben.
A bilirubin legnagyobb része a magzatszurokkal távozik a baba testéből. Minél többet és minél előbb kortyolgat az újszülött a kolosztrumból, annál hamarabb "szabadul meg" a nyúlós, sötétzöld masszától. Ha ellenben még a negyedik nap tájékán is pang benne, a bilirubin visszakerülhet a keringésbe, s így tovább növeli a vérben mérhető értéket. A cukros víz itatása és a teáztatás nem csökkenti a bilirubinszintet, éppen ellenkezőleg, több szakirodalmi adat szerint nehezíti a helyzet rendeződését.
A bilirubinnak ugyanis csupán 2-3 százaléka hagyja el a baba szervezetét a vizelettel, így itatással nem lehet "kimosni" belőle a felesleget. A megfelelő fehérje- és kalóriabevitel viszont eléri a kívánt hatást! Ideális, természetes és magától értetődő, ha ezt nem tápszerrel, hanem anyatejjel biztosítjuk.
Az is tény persze, hogy a kékfény-kezelés idején nő a baba folyadékszükséglete. Ha biztosítják az édesanyának a gyakori szoptatást, az anyatejjel éppen megfelelő hatást érnek el.
Ha a baba-mama páros röviddel a szülés után elhagyja a kórházat, és nincsenek megfelelő információi a hatékony szoptatásról, valamint az élettani sárgaságról, előfordulhat, hogy segítség hiányában rossz állapotba kerül a baba. Az is fontos, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor már feltétlenül pótlást (vagy lefejt tejet, vagy tápszert) kell kapnia. A szopott tejmennyiségek felesleges és idegesítő méregetése helyett a következőkre figyeljünk:
  • a baba súlyesése ne haladja meg a hét százalékot, és ne folytatódjék a harmadik nap után;
  • a gyarapodásnak legkésőbb az ötödik naptól el kell kezdődnie;
  • a születési súlyát érje el a második hét végéig;
  • a negyedik naptól hat pisis és három kakis pelust "produkáljon" naponta;
  • szoptassuk meg mindannyiszor, ahányszor a baba éber, és korai éhségjeleket mutat, például kereső mozgást végez a szájával, öklét a szájához viszi.
  • Elhúzódó sárgaság

    Ebben az esetben az egyébként egészséges, érett babánál azt tapasztaljuk, hogy az emelkedett bilirubinértékek tartósan, akár tíz-tizenkét hétig is magasak maradnak. Régebben azt javasolták, hogy az anya hagyja abba két napra a szoptatást, ettől ugyanis több mint ötven százalékkal csökkentek a bilirubinértékek. Mivel azonban ezek a kisbabák teljesen egészségesek, és a szoptatás időleges szüneteltetése egy sor egyéb nehézséget okozhat (tejpangás, mellgyulladás, tehéntej-allergia a tápszer adása miatt, cumizavar, szopási nehézségek), a szakemberek ma már nem tekintik megalapozottnak és hasznosnak ezt a javaslatot. Az elhúzódóan magas értékek az egészséges, szoptatott babáknál sosem okoznak szövődményeket.
    Nem tudjuk pontosan, mi okozza az elhúzódó sárgaságot, de azt feltételezik, hogy az anya tejében egy olyan anyag lehet felelős érte, amely előmozdítja, hogy a bilirubin kiürülés helyett újból a keringésbe kerüljön. Ha olyan anya tejét kapja a sárga baba, akinek a saját csecsemője nem sárga, azt tapasztaljuk, hogy a bilirubinértékek csökkenni kezdenek. Egyes megfigyelések azt támasztják alá, hogy az elhúzódó "anyatejes" sárgaság különösen azoknál a babáknál gyakori, akiket késve, csupán a második-harmadik napon tettek mellre először, így kevesebb kolosztrumhoz (és így kevesebb fehérjéhez és kalóriához) jutottak.

    Sárgaság: kóros formák

    A magas bilirubinérték csupán egy tünet, és természetesen sokféle oka lehet. Mivel súlyos betegség, életet veszélyeztető állapot is állhat a háttérben, nagyon fontos, hogy a kritikus időszakban, különösen az első egy-két héten hozzáértő, neonatológiában járatos (újszülöttek gyógyítására szakosodott) orvos is lássa az újszülöttet.
    Ha például már az első napon magas, gyorsan emelkedő bilirubinértékeket mérnek az újszülöttnél, ezt többnyire a vércsoport-összeférhetetlenség különböző válfajai okozzák. Kórosan magas értékek esetében anyagcsere-betegség vagy súlyos fertőzés gyanúja is felmerül. Ha a babát vákuummal segítették világra, fejecskéjén kontyszerű vérömleny képződik, s ennek felszívódása is tovább növeli a bilirubinértéket.
    A kórosan magas bilirubin azért veszélyes, mert az agyba jutva roncsolja az idegsejteket. A szülőknek azonban nem kell aggódniuk, hiszen az orvos pontosan tudja, melyik időszakban melyek a további kivizsgálást szükségessé tevő állapotok.

    Miért szúrják meg mindennap a babát?

    A baba állapotának megítélésében és a szükséges beavatkozás kiválasztásakor döntő jelentősége van annak, hogy a bilirubinérték milyen mértékben emelkedik, hányadik napon éri el a legmagasabb értéket, és mikor kezd csökkenni. Ezért feltétlenül indokolt, hogy naponta, vagy ritka esetekben (az értékek gyors emelkedésekor) naponta többször is ellenőrizzék a bilirubin koncentrációját a baba vérében.
    A kórház felszereltségétől függően ez vagy vénás vérből történhet - ilyenkor a baba fején vagy kézfején keresnek megszúrható vénát -, vagy úgynevezett kapilláris vérből - ilyenkor a sarkát szúrják meg, mert csupán néhány csepp vérre van szükség. A harmadik módszer még nem terjedt el Magyarországon, bár a készülék kapható: a Bili-chek homlokhőmérőhöz hasonlít, a baba homlokához illesztik, fényt bocsát ki, s így bőrön keresztül, szúrás nélkül határozza meg a fényvisszaverődés alapján a bilirubin-értéket.
    Újszülöttek ellátásában gyakorlott gyermekorvos ránézésre is meglehetősen pontosan meg tudja mondani, mennyi a bilirubinérték. Akkor viszont, ha valamilyen beavatkozás elvégzése a tét, senki sem hagyatkozik szívesen a puszta "szemmértékre".

    A kék fénytől a vércseréig

    Az élettani sárgaság az esetek többségében nem ér el olyan mértéket, hogy az újszülöttnek bármiféle kezelésre lenne szüksége. A bilirubin lebontásában a természetes napfény is segít, még akkor is, ha csupán az ablakon át süt rá a levetkőztetett babára. A leégés veszélye miatt azonban nem szabad közvetlen napfényben, hosszan napoztatni a kicsiket, és a napfény hullámhossz tartománya sem teljesen ideális a sárgaság csökkentésére.
    Kékfény-kezelésre a kórházi szokásoktól függően 15 mg/dl (250 mikromol/liter) vagy 17 mg/dl (300 mikromol/liter) értékek felett kerül sor. Egyes szakemberek szerint egészséges, időre született babáknál, amikor a sárgaság kóros formáit már kizárták, csak 20 mg/dl (350 mikromol/liter) értéktől indokolt ez a lépés.
    A kórházi "kék fény" nem helyettesíthető egyszerűen egy kékre festett villanykörtével, ugyanis speciális hullámhosszúságú (425-475 nanométer) fényre van szükség a bilirubin sikeres lebontásához. (Egy fototerápiás lámpa csaknem négyszázezer forintba kerül). Kezelés közben betakarják a baba szemét, hogy látása ne károsodjék a tartós, erőteljes fényhatástól.
    Manapság már olyan terápiás lehetőség is létezik, amely az anya közvetlen közelében is kivitelezhető, ez a Bili-bed, vagyis a kékfényágy. Ilyenjkor az ágyacskán fekvő baba alulról kapja a fényt, az egészre pedig kis hálózsákszerűséget húznak. Ebbe teszik bele a kisbabát. Előnye, hogy a fény közvetlenül éri a kis testet, ám a beburkoltság következtében a folyadékveszteség kisebb. Így szoptatni is könnyebb: ha az anyuka látja, hogy a pici ébren van és mocorog, máris mellre teheti.
    Lehetséges, hogy éppen ez, vagyis a túlságosan gyakran megszakított kezelési idő az oka annak, hogy sokan kevésbé tartják hatékonynak, mint a hagyományos fototerápiás készüléket, ahonnan vagy ki sem veszik a babát egy jó ideig, vagy szigorúan csak háromóránként engedélyezik a szoptatást. Létezik már kékfény takaró is, ebbe egyszerűen bele kell csavarni a babát, s a különleges anyagból készített lepel közvetlenül a bőrére juttatja a megfelelő hullámhosszú fényt. Így a szoptatás idejére sem kell megszakítani a kezelést.
    Ha a bilirubinértékek túllépnek egy bizonyos határt (25-29 mg/dl), a legtöbb orvos vércserét tart szükségesnek, hogy a súlyosabb szövődményeket megelőzzék. Egészséges, érett újszülöttek esetében ilyesmire szinte sosem kerül sor.

    Hogyan ébresszük fel a babát?

    A magas bilirubinértékek álmossá teszik a babát, ráadásul a kékfény-kezelés tovább fokozhatja ezt. Ugyanakkor ezeknél a csecsemőknél különösen fontos, hogy elegendő kalóriához és folyadékhoz, vagyis ideális esetben anyatejhez jussanak.
  • Vegyük ölbe a babát, fordítsuk szembe magunkkal, szólítsuk nevén, beszéljünk hozzá, nézzünk közben a szemébe.
  • Ha nem fordított legalább 15-20 percet folyamatos táplálkozásra (látható, hallható, érezhető szívás, nyelés), vegyük le rögtön a mellről, amint elszundít, és tegyük az előző pontban leírtakat.
  • Sok babára kifejezetten felvillanyozóan hat, ha egy szál pelusban édesanyja meztelen mellkasán fekhet. A tejjel teli mellek illata felébreszti őt, és kiváltja
  • a kereső reflexet, vagyis forgatni kezdi a fejét, fészkelődik, nagyra nyitja a száját. Máris mellre tehetjük!
  • Az álomszuszék babát nem jó külön szobában, külön kiságyban lefektetni, mert túl mélyen elalszik. Ha az édesanya közvetlen közelében vagy a testén alhatna, felébresztené a mama fészkelődése, forgolódása, hangja, szívdobogása és illata.
  • Ébresztő hatású lehet a kellemesen meleg fürdő, az arc langyos vizes lemosása.
  • Jelentős súlyesés vagy folyadékhiány esetén nagyon legyengülhet a baba. Jobban sikerülhet a szoptatás, ha előtte kiskanállal vagy pohárból kap egy kevés anyatejet, hogy erőre kapjon.
  • Amit nem szabad: fájdalmat okozni a babának, csipkedni, haját húzogatni, rázni, száját szétfeszíteni, fejét erőszakkal a mellhez nyomni.
  • Szaktanácsadó: Dr. Sarlai Katalin neonatológus gyermekgyógyász, szoptatási szaktanácsadó IBCLC

    Hozzászólások

    Lactoflow: tejelválasztás támogatása természetes összetevőkkel (X)

    Minden kezdő anyuka félelme az anyatej megfelelő mennyiségéről szól. Mi lesz ha nem lesz elég tejem? - hangzik általában a kérdés.

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések