Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Oltásellenesség: pro és kontra

2017. március 7.

Forrás: babaszoba.hu

A fejlett országokban ma az átlagéletkor akár a 80 évet is meghaladhatja, ami természetesen több mindennek is köszönhető. Ezek közül az egyik a védőoltások megjelenése.

Oltásellenesség: pro és kontra

Mégis vannak, ha nem is túl sokan, akik kételkednek a védőoltások hatékonyságában, sőt egyenesen károsnak tartják azokat.
Amikor felüti a fejét valamilyen olyan járvány, amire egyébként létezik védőoltás, akkor újra és újra fellángol a vita az oltások körül. Hasznosak-e vagy épp ellenkezőleg: ártanak? Miért van szükség egyre több oltásra? Miért nem dönthet mindenki egyénileg arról, hogy akar-e védőoltást vagy sem? És természetesen újra és újra előkerülnek a nagy összeesküvés-elméletek, amelyek legtipikusabbika a gyógyszergyártók és az orvosok közötti súlyos üzleti érdekekről szólnak.
Pedig az oltásoknak sok mindent köszönhetünk (pont, ahogy az antibiotikumoknak is): az, hogy ma nem 35 év az átlagéletkor, mint az ókori görögöknél volt, az köszönhető a fejlett higiéniás viszonyainknak, a jobb és több élelmiszernek, a csatornázásnak, annak, hogy nincsenek állandóan háborúk és a védőoltásoknak is. Hogy ne menjünk nagyon messzire: a kanyaróoltás magyarországi 1969-es bevezetése előtt több nagyobb járvány is volt, amióta azonban létezik, sőt kötelező a védőoltás, azóta nem csak a járvány szűnt meg, de a megbetegedések száma is lényegesen csökkent.
Az oltásellenesek több érvet is fel szoktak emlegetni, ilyenek:
- a fentebb már említett gyógyszerlobbi
- nem természetes (azaz mérgező, természetellenes)
- nem hatékony
- higanyt tartalmaznak az oltások (nem tartalmaznak higanyt, mert az megölné a legyengített kórokozókat)
- káros, itt leginkább az MMR és az autizmus kapcsolatára hivatkoznak (hiába cáfolták már több alkalommal, egészen pontosan 70 orvosi tanulmány, hogy nincs összefüggés az oltás és az autizmus spektrumzavar között)
- és persze az egyedi esetekre példák, ezekkel a legnehezebb mit kezdeni (szóbeszédre épülő történetek, ok-okozati összefüggés nem bizonyíthatósága)
Érdekes jelenség egyébként az, hogy a védőoltások elterjedése, hogyan redukálja a betegségtől való félelmet: ha nagy az átoltottság, akkor nincsenek járványok, sőt a megbetegedések száma is jelentősen csökken, ennek következtében egyes betegségek, mint például a kanyaró, úgy tűnik, hogy már meg is szűnt létezni. Ez persze nem igaz: maga a betegség nagyon is létezik, csak jól védekezünk ellene. Mivel a betegség szinte kikopott a köztudatból, ezért az oltások mellékhatástól való félelem erősödik föl, ezzel jól megágyazva az oltásellenességnek.
Miért nem döntheti el mindenki maga, hogy mi ellen kér védőoltást és mi ellen nem? Főleg, ha vannak olyan európai országok, amelyekben a nálunk kötelező oltások nem kötelezőek? Hogy mely országokban mik a kötelező védőoltások, azt az adott ország maga dönti el, a saját szempontrendszere szerint.
A nyájimmunitás a másik kérdésre a válasz: az oltással nem csupán magunkat vagy gyermekünket védjük meg attól, hogy az adott betegséget megkapja, hanem áttételesen az egész közösségre, társdalomra is hatással van az, hogy a csoport mekkora hányada beoltott. Tehát nem csak az oltás által lehetünk védettek, hanem azáltal is, ha a közösség többi tagja beoltott. Ennek hiánya leginkább azokat veszélyezteti, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatnak oltást: ha a közösség nagyobb hányada tagadja meg az oltást, akkor pont azokat veszélyeztetik leginkább, akik egyébként is veszélyeztetettebb helyzetben vannak (legyengült immunrendszerűek például).
Egy amerikai tanulmányra hivatkozva ír néhány példát a HáziPatika.com a megbetegedések számának százalékos csökkenésére az oltások bevezetése után: diftéria (torokgyík) 100 százalék, Hib (Haemophilus influenzae b) 99%, hepatitis A 91%, hepatitis B 83%, kanyaró 99 százalék, mumpsz 99 százalék, pertussis (szamárköhögés) 93 százalék, peneumococcus 74 százalék, poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) 100 százalék, rubeola 99 százalék, méhen belüli rubeola 99 százalék, fekete himlő 100 százalék, tetanus 98 százalék,bárányhimlő 89 százalék.
Az oltások nem csupán abban segítenek, ne alakuljanak ki nagy járványok, hanem abban is, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljünk és nem utolsó sorban az egyenlőtlenségek megszűntetése felé is tesz egy lépést azzal, hogy a kötelező védőoltásokat mindenki ingyenesen megkaphatja.

Hozzászólások

Milyen lehet a boldogság illata? (X)

Lépj hátra és lazulj el a Lenor segítségével!

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések