Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mitől lesz okos a baba?

2013. október 25. | Frissítve: 2017. április 5.

Forrás: Kismama magazin

Ott szuszog a karunkban, komoly, bölcs tekintete lelkünk legmélyéig hatol. Mindent megtennénk azért, hogy boldog, kiegyensúlyozott, okos, sikeres ember legyen belőle. Vajon el kell kezdenünk "készségfejleszteni" méregdrága eszközökkel?

A szeretettel teli nevelés meghozza gyümölcsét


- Az embercsecsemő koraszülöttként jön a világra: igen, az érett, időre született baba az élővilágban valójában koraszülött. Mindenben tökéletesen kiszolgáltatott, nem maradna életben, ha a felnőtt nem gondozná. A gondozás pedig nem jelentheti kizárólag az élelem, a tisztaság és a megfelelő hőmérséklet biztosítását! - magyarázza dr. Kardos Ilona gyermek-pszichiáter, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia főorvosa.
- Sokmillió idegsejtje öröklött programjuk szerint fantasztikus sebességű fejlődésnek indulhat, mely a leggyorsabb az élet első évében, a kisgyerek négyéves koráig pedig folyamatosan lassul. Olyan ütemű ez a fejlődés, hogy a születéskor négyszáz grammos agy az első születésnapra egy kilós is lehet! Úgy képzeljük el, hogy a sejtek milliói üresen áramlanak, és ha a megfelelő időben nem "töltődnek fel" megfelelő tartalommal, akkor elpusztulnak.
A megfelelő tartalomhoz, azaz ingerekhez és tapasztalatokhoz pedig egyvalami juttatja a kicsi csecsemőt: a gondozás élménye, mely a baba-mama páros szoros, bensőséges légkörében zajlik. Ennek a kötődésnek (a tudományos életben használt nevén: attachmentnek) a lényege, hogy a gondozó anya segíti a baba fejlődését, ő pedig válaszreakcióival, azaz például a sírás abbahagyásával, tekintetével, mosolyával érzelmeket vált ki a mamából. Így forrnak össze, így válik belőlük szétválaszthatatlan egység.

Mi segíti a kötődést?

Ha a gondozó (szerencsés esetben a szülő) személye állandó, ha érzelmileg elkötelezett, azaz szeretetteljes, és ha igazodik a csecsemő mindenkori igényeihez. Ezek hiányában összefüggéstelen elemekre esik az észlelés, és a bizonytalanság gátat szab az érzelmi fejlődésnek. Ha úgy telik el a csecsemőkor, hogy állandóan változik a gondozó, aki nem mutat érzelmeket a baba iránt, és nem igazodik a kicsi igényeihez, zavar támad a kötődésben, nincs kihez és nincs hogyan kötődnie a babának.
Ilyen csecsemőkor után válik a gyerek, majd a felnőtt együttérezni, szeretni, bűntudatot, szolidaritást átélni szinte képtelen emberré. A csecsemő a kellő "befektetés" nélkül még saját genetikai programját sem képes végrehajtani, az "üres" idegsejtek eltűnnek.
Nemcsak az érzelmi fejlődés, hanem a gondolkodási funkciók, az értelem alapjai sem alakulnak megfelelően: a kötődés lehetőségétől megfosztott kisbaba később szegényebb szókincsű, a beszédet nehezebben értő, logikai és elvonatkoztatási képességeiben visszamaradottabb gyerek lesz, mindezek pedig igen komoly hátrányt jelentenek majd az iskolában.
- A testi közelség ennyire befolyásolja az értelem és az érzelem fejlődését?
- Hogyne! Gondolunk arra, mennyire megnyugszunk mi, felnőttek is, a szeretett személyek közelében. Az afrikai, ázsiai nők egész nap magukra kötve hurcolják a babát, pedig sehol sem olvasták, hogy a csecsemőnek az egészséges fejlődéshez éppen ezekre az ingerekre van szüksége.
Ők egyszerűen kitapasztalták. Az viszont bizonyított tény, hogy csak a biztonságot átélő, azaz belül nyugodt gyerek képes a későbbi kereső-kutató magatartásra, iskolás korban pedig a tanulásra.

Gyógyít a család

- Ijesztő lehet ez mindazoknak, akiktől rögtön a szülés után elszakítják a babájukat, és öt napig csak a szigorúan húszperces szoptatási időre adják a karjukba.
- Szerencsére a fejlődéslélektan felismeréseinek sikerült áttörni a szülészetek, a gyermekkórházak, sőt a koraszülött-osztályok kapuján: ma már tudják, mekkora károkat okoz mamának, babának, ha elszakítják őket egymástól.
Nyílnak a baba-mama szobák, az anyának joga, hogy a kórházban minden pillanatban a gyereke mellett legyen. A rövid ideig tartó "anyátlanságot" a család meggyógyítja, tökéletesen rehabilitálja. A három hónapos koráig örökbe, vagy legalább nevelőszülőkhöz adott csecsemő is kiheveri a korai kötődés hiányát, a hároméves kor után szerető családba kerülő gyerek már nem. Márpedig a mai magyar viszonyok között a szülészeten hagyott kisbaba csecsemőotthonban marad három évig, míg eldöntik, örökbe adható-e.
Miközben szülők ezrei várják, hogy minél kisebb babát vehessenek magukhoz. Találkoztam olyan párral, akik tizennyolc évig vártak az örökbefogadásra. Tudni kell, hogy a fejlett országok legtöbbjében bezárták a csecsemőotthonokat, ahol léteznek, például Olaszországban, ott az a feladatunk, hogy a baba három hónapos koráig megfelelő, személyes kötődést biztosító környezetbe helyezzék el a csecsemőt.
- "Hisztéria a csecsemőotthonok körül", nyilatkozta a Nők Lapjának az illetékes minisztériumi tisztviselő.
- Az a botrány, ha nem beszélünk róla, hogy a fejlődéslélektan eredményei kívül rekedtek a magyar csecsemőotthonok falain. Egy iszonyatosan erős érdekcsoport az ötven évvel ezelőtti légkör és viszonyok megőrzésén dolgozik, a csecsemőotthont ma nálunk "ki kell járni", mint egy óvodát. Az érzelmek, személyes kötődés híján felnövő kicsik pedig életre szóló károsodást szenvednek.

Hozzászólások

Lactoflow: tejelválasztás támogatása természetes összetevőkkel (X)

Minden kezdő anyuka félelme az anyatej megfelelő mennyiségéről szól. Mi lesz ha nem lesz elég tejem? - hangzik általában a kérdés.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések