Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Kezdődik a kóstolgatás!

2007. november 10. | Frissítve: 2016. augusztus 4.

Forrás: Kismama magazin

A csecsemő betöltötte a hatodik hónapját. Most már bátran megkínálhatjuk mással az anyatejen vagy tápszeren kívül is. Mit adjunk, mikor és hogyan - erre adunk választ most induló sorozatunkban.

sorozat1.

Kezdődik a kóstolgatás!

Sok bizonytalanságot okoz az a máig elterjedt régi nézet, mely szerint az anyatej már a korai hónapokban sem elégíti ki a kisbaba igényeit, ezért helyette hétről hétre növelt mennyiségben gyümölcslét, gyümölcsöt, főzeléket kell adni. Ma már sokan elfogadják - és ez az egészséges csecsemők táplálásának hivatalos irányelve is -, hogy a baba érdekeinek az felel meg leginkább, ha féléves koráig csak anyatejet, illetve, ha ez nem lehetséges, tápszert kap. Hogy miért éppen addig?
Többnyire az első félév közepe táján vagy valamivel később válik képessé a kisbaba szervezete másféle táplálék megemésztésére és hasznosítására. Ennek ellenére előfordulhat, hogy még a hetedik, nyolcadik hónapban is emésztetlenül látjuk viszont a reszelt almát a pelusban. A közhiedelemmel ellentétben nem kulcskérdés, hogy gyümölccsel, zöldséggel vagy gabonával kezdjük el a hozzátáplálást. Bármelyik megoldást választhatjuk, de arra ügyeljünk, hogy szinte mindegyik gabonapéppor (tejpép) tartalmaz tehéntejet, ezért szopós babáknak csak egyéves kor után adjuk.
Ha eleve tápszert vagy tápszert is kap, értelmét veszti ez a korlátozás. Akár szopós, akár tápszeres csecsemőről van szó, eleinte csak óvatos kóstolgatás zajlik, hiszen meg kell tanulnia, hogyan mozgassa nyelvét, hogy az ételt ne kifelé, hanem befelé tolja a nyelvecskéjével.

Ne túl korán!

A túl korai hozzátáplálás ellen szól az is, hogy bármit adunk kiegészítésképpen, az biztos, hogy kevésbé értékes, mint ha megszoptatnánk az apróságot. Nem elég megenni, hasznosítani is tudni kell! Táblázatunkban olyan ételeket tüntettünk fel, amelyeket sokan már a korai hónapokban ajánlanak. A tehéntej például sem eredeti állapotában, sem felesre hígítva nem alkalmas kisbabák táplálására: túl magas a fehérje- és ásványianyag-tartalma, vasból annyi van benne, mint az anyatejben, de ennek nagy része nem hasznosul.
A zöldségfélékből hiányoznak a zsírok, így a zsírban oldódó vitaminok is, és teljesen más az aminosav-összetételük, mint amire a fejlődésben lévő babának szüksége van. Mivel a hozzátáplálás az anyatejmennyiség csökkenését eredményezi, kevesebb értékes táplálékhoz fog jutni, annak ellenére, hogy többfélét adunk neki.
energia fehérje zsír szénhidrát vas D-vitamin C-vitamin
anyatej
310 kJ 1,06 g 4,54 g
7,25 g
0,05 mg 5 NE
4,9 mg
tehéntej
262 kJ 3,4 g
2,8 g 5,3 g 0,053 mg 2 NE 1,8 mg
répa 168 kJ 1,2 g 0,2 g 8,1 g 1,3 mg -
2 mg
krumpli
395 kJ 2,5 g0,2 g
20 g 0,4 mg - 10 mg
alma 130 kJ 0,4 g 0,4 g 7 g 0,3 mg -
5 mg
zöldborsófőzelék (bébiétel) 207 kJ 2g 1g 8g
A korai hozzátáplálás másik hátránya, hogy megnő a bélfertőzés valószínűsége, hiszen az ételben és a tápláláshoz használt eszközökben is megtelepedhetnek a kórokozók. A szopott anyatej mindig csíramentes.
Az összes lehetséges táplálék közül egyedül az anyatej tartalmaz humán fehérjéket. A többi mind okozhat allergiás megbetegedést, ami ekcémával, asztmával, hasmenéssel, a fejlődés elmaradásával járhat. Ezért a korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek ma már nem ajánlják a korai hozzátáplálást, hanem kivárják, míg a csecsemő szervezete megérik erre a változásra. Ha hat hónapos kor előtt alakul ki "szoptatási válsághelyzet" (kevés anyatej, szopási sztrájk, éjszakai ébredések), akkor sem pótlást javasolnak, hanem a kizárólagos szoptatás fenntartására keresik a megoldást - esetleg szoptatási tanácsadó segítségével.
Tévhitek:
A korai hozzátáplálás indoka sokszor nem más, mint valamelyik elterjedt tévhit:
  • az anyának gyenge a teje? Nincs "gyenge" anyatej! A kismama táplálkozása és testsúlya nem befolyásolja számottevően az anyatej minőségét: a baba mindenképpen megkapja, amire szüksége van. Az anyatej féléves kor után is teljes értékű táplálék. Ha csak az első életév vége felé kezdődik meg a hozzátáplálás, akkor sem kell hiánybetegségekre, elégtelen gyarapodásra számítani.
  • nem kielégítő az anyatej C-vitamin-tartalma? Az anyatej gazdag C-vitaminban: magasabb a C-vitamin-tartalma, mint az anyai vérplazmának. Ha az orvos hiányra gyanakszik, szedjünk C-vitamint, ne a gyereknek adjunk gyümölcsöt.
  • kevés a vas az anyatejben? Az anyatej és a tehéntej vastartalma nagyjából megegyezik. Az anyatejből azonban a vas ötven százaléka hasznosul a baba szervezetében, míg a tápszerekből csupán hét, a tejpépekből pedig négy százalék. A vasfelszívódást az anyatej laktoferrin enzimje és laktóztartalma segíti elő.
  • a csecsemő sosem fogja megszokni a kanalazást? Igény szerint szoptatott csecsemőknél valóban előfordul, hogy nyolc-tizenkét hónapos korukig is ellenállnak a kanál és benne levő étel csábításának. Aggodalomra azonban semmi ok, előbb-utóbb biztosan jó étvággyal fognak enni, ha nem erőltetjük!
  • A kulcsszó a türelem

    A legtöbb szopós kisbaba nagyon lassan fog hozzá az elválasztódáshoz. Hetekig csak kóstolgatja az új ételeket, de a szopás jelentősége egyáltalán nem csökken. Szerencsére nincs szüksége nagy mennyiségű, változatos, több összetevőből álló ételre. Gondoljunk bele: fél éven át ugyanazt kapta, miért kívánna hirtelen gyerekmenüt?
    Az első hetekben napi néhány kanál babaétel fogyasztására számíthatunk. A legegyszerűbb valami olyasmivel kezdeni, ami mindig kéznél van, és könnyen kezelhető. Ilyen az alma, a répa, a krumpli. Reszelt almát pár perc alatt készíthetünk, semmi további teendő nincs vele. Ha zöldséget párolunk, saját levével vagy pár csepp frissen kifejt anyatejjel hígítsuk, hogy a baba könnyebben lenyelje. Tartsunk ki egyféle ételnél legalább négy-öt napig, csak azután kínáljunk újdonságot. Két alapanyagot csak akkor keverjünk össze, ha tudjuk, hogy a babának egyik sem okozott panaszt (hasfájás, hasmenés, székrekedés, kiütés).
    A kiegészítő táplálékot mindig szoptatás után kínáljuk, hiszen nem az a cél, hogy az anyatej helyett, hanem az, hogy az anyatej mellett mást is kapjon a baba. Nagyon jó, ha a teljes elválasztódásig kitartunk az igény szerinti szoptatás mellett, de ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé (munkába állás, tanulás vagy más ok miatt), kezünkbe vehetjük az elválasztás menetét. Azzal mindenképpen számolni kell, hogy egy-egy szoptatás elhagyása miatt jelentősebben csökken az anyatej mennyisége, mint ha csupán szopás utáni kiegészítésként kapná a szilárd ételt. Igaz, idővel így is csökken a szopási kedv, de csak nagyon apránként, fokozatosan.

    Mit eszik a hét hónapos baba?

    A csecsemő élete nyolcadik hónapjába lépett, túl van az ételekkel való ismerkedés, a kóstolgatás első lépésein. Mit kapjon enni, mikor és hogyan - erre adunk választ sorozatunkban.
    Bár a kanalas ételek még mindig csak kis hányadát teszik ki a baba étrendjének, sok csecsemő már szívesen elfogad egy csésze főzeléket, gyümölcsöt a déli órákban. Az alapszabályokat még mindig tartsuk be: újdonságot csak magában, és ne más összetevőkkel elkeverve tálaljunk. Így megállapíthatjuk, érzékeny-e a gyerek az adott ételre. Anyatejes babának továbbra sem szoptatás helyett, hanem az anyatej kiegészítéseként, szoptatás után adjuk a pépes ételt. Tápszeres babáknál a kicsi étvágyától függően akár két üveges étkezést is elhagyhatunk a nyolcadik hónapban.

    Új alapanyagok

    A hozzátáplálás első heteiben jelentős változások mennek végbe a kisbaba szervezetében: több emésztőnedvet és enzimet kell termelnie, átalakul a bélflóra, újfajta, emésztést segítő baktériumok telepedtek meg bélrendszerében. Néhány hónap múlva készen áll arra, hogy áttérjen a családi kosztra - feltéve, hogy szülei is egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkoznak. Hét és nyolc hónapos kor között az eddig bevált krumpli, répa, alma, meggy, őszibarack után bevezethetjük a paradicsomot, a cukkinit, a brokkolit, a tököt és a passzírozott zöldborsót - hogy csak az általánosan használt zöldségeket említsem.
    Egy kávéskanál étolaj is kerülhet az ételbe: ez jó energiaforrás, és egyben segíti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Egy kevés petrezselyem, metélőhagyma, kapor vagy apróra vágott zellerlevél szebbé és finomabbá teszik a feltálalt ebédet. Ha nem vegetáriánus a család, a baba kaphat kis mennyiségű csirke- vagy pulykahúst a főzelékbe keverve. A gyümölcsök közül sorra kerülhet a körte, a banán és a citrusfélék közül mandarin, citrom, narancs. A déligyümölcsöket először mindig kis adagban adjuk, mert nem ritka, hogy hasmenést, popsipirosodást okoznak. Ez az időszak alkalmas arra is, hogy megismerkedjen az apróság a gabonafélékkel. Másfél éves kortól adható az ananász, a mangó és a grapefruit.
    Rizs-, kukorica- vagy búzadarát vízzel, anyatejjel kásává főzve, gyümölccsel ízesítve kínálhatunk neki. Használhatunk instant gabonapelyhet is, de mindig vizsgáljuk meg a dobozon a termék összetételét. Anyatejes babának egyéves kor előtt ne adjunk tehéntej felhasználásával készült terméket! Édességre, kekszre, csokira, sós rágcsálnivalókra továbbra sincs szüksége a kicsinek. Ha élvezi a rágást, kaphat a kezébe kifli darabot, kenyérhéjat, de mindig legyünk mellette, figyeljük, nem tömött-e a szájába túl nagy falatot.

    Pároljuk, ami párolható!

    Néhány éve jelentek meg a piacon az elektromos párolóedények. Ezek gőz fejlesztésével rövid idő alatt puhítják meg a rizst, a zöldséget, sőt a húsféléket is. Ugyanerre a műveletre alkalmas az emeletes edény, aminek alsó részében főhet a leves, fölül pedig párolhatjuk a baba zöldségét. Párolásra legalkalmasabb a kukta vagy a gyorsfőző edény.
    Mindkettő kevés víz felhasználásával dolgozik, az alapanyag itt is gőzben puhul meg. Ez azért nagy előny, mert a bő vízben főzés jelentősen csökkenti az alapanyagok értékes anyagainak mennyiségét: a vitaminok egy része lebomlik, ha hosszan forraljuk az ételt, az értékes ásványi sók pedig kioldódnak a főzővízben. Ha mégis a főzést választjuk, legjobb, ha a főztünk levét fölhasználjuk a baba ételének hígítására, vagy a család ételeihez, mártásokhoz, levesekhez.
    Nem kell zsiradékot használni, a nedvdús zöldség a maga eresztette lében is megpuhul. Párolhatunk mikrohullámú sütőben is, vagy egyszerű lábosban, fedő használatával, kis lángon. Nagyon jó, ha rozsdamentes, vastag fenekű edényt használunk, mert ebben egyenletes a hőeloszlás, és fölhevítés után a legkisebb hőfokon tartva is hamar megpuhul az étel. Amíg a babának külön főzünk, természetesen elég a megszokott kis nyeles lábos. Ebben az életkorban azonban nyugodtan adhatunk már a felnőtteknek készült ételek egy részéből: ha krumplipürét készítünk, vegyünk ki egy adagot, mielőtt tejet, vajat adnánk hozzá, ha zöldségleves az ebéd, az abból kihalászott répát és krumplit is kaphatja a baba.
    Természetesen ez csak akkor érvényes, ha nem főzünk nagyon sósan, túl fűszeresen. A zöldséget, gyümölcsöt adjuk még mindig összetörve. Ebben a korban a legtöbb baba még nem tudja jól "megrágni" a puhára főtt zöldséget sem.

    Raktározzunk a téli napokra!

    Ha van fagyasztószekrényünk, az ételt elkészíthetjük előre is. Ennek előnye, hogy az alapanyagokat földolgozhatjuk frissen, közvetlenül a betakarítás vagy vásárlás után. Így egészen karácsonyig megőrizhetjük a kora ősz ízeit. Kis mennyiségeket lefagyaszthatunk jégkockakészítő rekeszben, majd ha megfagyott, a kockákat áttölthetjük egy nagyobb tárolóedénybe vagy fagyasztózacskóba. A módszer alkalmas gyümölcspürék fagyasztására, főleg a meggy és a barack érdemli meg ezt az eljárást. Fagyaszthatunk főzeléket és húsfélét külön, előfordulhat, hogy a menü egyik részére van csak szükségünk.
    Húsz adag főzelékhez másfél kiló burgonya, egy kiló sárgarépa vagy más zöldségféle szükséges. Húsz adag húspüréhez körülbelül fél kilogramm pulykacombra lesz szükségünk.
    Kapcsolódó cikkeink:

    Címkék:

    baba

    Hozzászólások

    Babakötvénnyel gyermekeink jövője kényelmesen előfinanszírozható

    Amikor fiatalon családalapításra gondolunk, vagy először kerül szóba párunkkal a gyerekvállalás, ritkán jut eszünkbe, hogy a gyerekek milyen gyorsan felnőnek.

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések