Terhesség hétről hétre

Kekszet a babának?

Szerző: W. Ungváry Renáta

2012. április 5. | Frissítve: 2014. január 16.

Forrás: babaszoba.hu

Az egyik legaktuálisabb vitatéma a glutén (búzában, rozsban és árpában előforduló fehérje) bevezetésének helyes időpontja. És persze az sem mindegy, hogy mivel kezdjük?

Az időpontról és a sorrendről folytatott kutatások és viták célja, hogy megállapítsák, mi a legkedvezőbb az allergiák elkerülése és az egészséges, kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából. Bár úgy tűnik, mind többet tudunk a miértekről és hogyanokról, azért az ételallergiás, ételintoleranciás esetek száma mégis emelkedik, ami annyit biztosan mutat, hogy az elméleti ismereteket még nem sikerült a megelőzés terén is kamatoztatni.

Néhány évvel ezelőtt még azt ajánlották, várjunk egyéves korig a leggyakoribb táplálékallergének, például a tehéntej, a tojásfehérje és a földimogyoró bevezetésével. Több, e témában publikált kutatás eredményeit összehasonlító 2008-2009-es elemzés szerint azonban nem sikerült eddig igazolni, hogy bizonyos ételek késleltetett bevezetése csökkentené az ételallergia vagy az allergiás bőrgyulladás kialakulásának kockázatát. Az is felmerült, hogy a késői bevezetés éppen hogy akadályozhatja a csecsemőnél az úgynevezett immuntolerancia kialakulását, vagyis azt a folyamatot, amelynek során az emésztőrendszer és az immunrendszer alkalmazkodik az idegen fehérjékhez. Ráadásul a rendelkezésre álló vizsgálatok nem is bizonyították a késleltetett bevezetés, illetve az anya diétázásának megelőző szerepét. Ezért a korábbi ajánlással ellentétben sok szakember elvetette a tehéntej- és tojásfehérje egyéves kor utáni bevezetését. Más szakemberek viszont úgy vélik, hogy a rendelkezésre álló adatok egyáltalán nem egyértelműek, gyakori a diétahiba, amely megnehezíti az eredmények korrekt értelmezését. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy nehéz megfelelő számú, kizárólag szoptatott csecsemő adataihoz hozzájutni, mert sokan nincsenek tisztában a kizárólagos szoptatás fogalmával, másrészt gyakori, hogy az anya vagy az adatgyűjtést végző egészségügyi dolgozó nem is tud arról az esetleg csak egy-két adag tápszerről, amelyet a kizárólag szoptatottként szereplő csecsemő talán mégis kapott, például a szülés után a kórházban. Tehát sok még a bizonytalansági tényező, és annyi bizonyos, hogy további vizsgálatokra van szükség, ezek részben folyamatban is vannak Európában. Amit biztosan tudhatunk, az a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás védő, megelőző hatása. Az is egészen bizonyos, hogy az új táplálékfélék bevezetésénél tanácsos a fokozatosság: egyszerre csak egyféle újdonságot kapjon a baba, majd jó néhány nap elteltével a következőt, hogy követni lehessen, mi az, amit jól bír, és mivel lehetnek problémák.

Túlzások nélkül

Az egyik legaktuálisabb vitatéma például a glutén (búzában, rozsban és árpában előforduló fehérje) bevezetésének helyes időpontja. Az már most biztosnak tűnik, hogy a túl korai, négy hónapos kor előtti és túl késői, hét hónapos kor utáni bevezetés nem jó, mert emeli a lisztérzékenység és a hasonló, ám átmeneti tünetekkel járó gluténallergia kockázatát. Kézenfekvőnek tűnik tehát, hogy akkor a glutént már hat hónapos kor előtt be kellene vezetni. Ilyen ajánlást bocsátott útjára 2010-ben az Országos Gyermekegészségügyi Intézet, ez a sokat vitatott háztartásikeksz-ajánlás. Az eredmény azonban csak annyi lett, hogy csökkent a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás aránya, majd ezzel összefüggésben a teljes szoptatási időszak hossza is. Ez viszont nagyon kedvezőtlen fejlemény, hiszen a kutatások egyértelműen bizonyították az anyatej védő hatását, amely valószínűleg többek közt az immunrendszer működését kedvezően befolyásoló és gyulladáscsökkentő hatóanyagainak köszönhető. A szilárd ételek bevezetése azonban mindenképpen az elválasztódás időszakának kezdetét jelenti, amely kinél gyorsabban, kinél lassabban zajlik le. Éppen emiatt nem változtatott ajánlásán az Egészségügyi Világszervezet sem (továbbra is hat hónapos korig csak anyatejet javasol, majd a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl), és a nagy-britanniai gyermekgyógyászati szakmai kollégium is úgy vélte, további vizsgálatokra és bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy valóban érdemes legyen változtatni az ajánláson. Ilyen vizsgálat jelenleg idehaza is folyamatban van dr. Korponay-Szabó Ilma vezetésével, a Heim Pál Gyermekkórházban. Az első eredmények 2012 vége felé várhatók.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s