Baba

Íme a blogbajnokaink!

A hagyományokhoz híven idén is meghirdettük a babaszoba blogversenyét, amelyre ismét nagyon sokan jelentkeztetek, és még többen szavaztatok. A tíz legjobb naplót ajándékkal jutalmaztuk, a három legnépszerűbb bloggert pedig be is mutatjuk nektek.
2012. Október 08.

A távoli rokonok a blogon keresztül követik az életünketCsilla szülei a Vajdaságban élnek, és több rokona, ismerőse is viszonylag távol él tőlük. Hároméves kisfiáról és kis családjukról a blogon osztja meg a legfrissebb híreket, amelyeket így mindenki azonnal elolvashat.

– Mit szólsz az elismeréshez?

– Nagyon örülök neki, bár igazság szerint én már a múltkori versenyben is részt vettem, és akkor sokkal jobban izgultam, de persze nagyon büszke vagyok arra, hogy bekerültem a legjobb háromba.

– Távol élő szüleid miatt kezdtél blogot írni elsősorban.

– Igen. Bár anyukám afféle modern nagymama, és rendszeres e-mail kapcsolatban vagyunk egymással, a blogon mégis összeszedettebben, ráadásul képekkel együtt olvashatja el, hogy mi minden történt, történik velünk.

– Tudsz arról, hogy mások is rendszeresen olvassák a naplódat?

– Igazság szerint azt nem figyelem, hogy vajon a babaszobáról hányan követnek minket, az viszont kiderült, hogy egész távoli rokonok, ismerősök is rátaláltak a blogomra, olyanok is, akiknek nem is szóltunk, sem én, sem a szüleim.

– Ha jól tudom, a babával otthon töltött időszak nem mindig volt könnyű számodra.

– Igen, voltak nehezebb időszakok, és ebben is nagyon sokat segített a blog. És mint utólag kiderült, nem csak nekem. Volt olyan régi osztálytársnőm, aki megköszönte, hogy le mertem írni a rossz dolgokat is.

– A férjed mit szólt ahhoz, hogy nyilvános naplót írsz, ráadásul kellemetlen dolgokat is megemlítesz?

– Az elején még lektorálta az irományaimat, de mára már feladta. Mint ahogy feladta azt is, hogy az üvegmatricáim ellen küzdjön. Nagyon szeretek üvegmatricázni, és ezért nálunk minden szabad felületen matricák vannak: a tükrön, az ablakokon, a csempéken, mindenhol.

– És ahhoz a tervedhez mit szól, hogy előbb-utóbb négyen legyetek? Azt írtad, hogy lassanként készen állsz a kistestvér fogadására.

– Igen, lassanként. A férjem nagy családban nőtt fel (két testvére van), ezért ő mindenképpen legalább két gyereket szeretne. A döntés így igazából rajtam áll. Nagyon kis korkülönbséget nem szerettem volna, de most már el tudom képzelni, hogy előbb-utóbb Ákoskának kistestvére szülessen.

Legközelebb a másik blogbajnokról olvashatsz.