Baba

Így neveld az ikreket, ha jót akarsz nekik!

"Mi ikrek vagyunk. De ki vagyok én?" - szól az ikres körökben elterjedt szállóige, mely jól érzékelteti, milyen nehéz meghúzni a határokat. Sokszor még szüleik sem két külön személyiségként, hanem egységként, párként kezelik őket.
2008. Január 27.

Az ikrek már az anyaméhben is érzékelik egymást, és valamilyen különleges érzékkel, amely egész életükre elkíséri őket, átélik, átérzik egymás legkisebb rezdüléseit is, még akkor is, ha a környezet mit sem sejt ebből. Ez a tulajdonságuk ugyanakkor nehezítheti a gyerekek öntudatának kifejlődését. A kicsi ikergyerek még nem minden esetben tudja eldönteni, hogy az adott érzés, gondolat vagy élmény a “saját fejében van”, vagy a testvérében.

Egyik nap Remi fiam tanúja volt annak, hogy ikertestvére, Femi beütötte a vállát az asztal sarkába, és sokáig sírt utána. Mikor az apja hazajött, Remi rögtön újságolta neki: – Fáj a vállam, beütöttem!

“Tisztára egyformák!” – vagy mégsem?

Néhány esetben lelkifurdalást is okozhat a bármely területen sikeresebb ikernek, ha a testvérének nem mennek olyan jól a dolgok. Ezért általános szabály, hogy kerüljük az állandó összehasonlítgatást. Ehelyett hívjuk fel inkább az ismerősök figyelmét egy szerencsésebb megközelítési lehetőségre. Például ahelyett, hogy azt mondanánk: “Peti szebben tud énekelni, mint Pali”, mondjuk ezt: “Peti szépen énekel, Pali viszont ügyesen rajzol”. Figyelmeztessük erre a nagyszülőket, óvónőket, barátokat is.

Különleges kapcsolat van az ikrek között

Sokan úgy tartják, az ikrek fejlődésében, fejlesztésében sokat segíthet, ha külön óvodai, iskolai csoportban nevelkednek. Ennek a módszernek nagy hátránya lehet azonban az, hogy az ikrek tragikusan élhetik meg egymástól való elszakadásukat. Mint ahogy testvérek esetében is célszerű megoldás, ha néha külön-külön is szervezünk nekik programokat, ugyanez az ikrekre is igaz. Így különböző érdeklődésüket is kielégíthetjük.

Versengés és szerepfelosztás

Sokszor még az egypetéjű ikrek is jelentős súlykülönbséggel születnek. A gondoskodó anya persze jobban félti, óvja a kisebb, gyengébb, törékenyebb, netán betegesebb babát, aki így mindvégig megkülönböztetett figyelemre tarthat számot.

Másik végletként az is előfordulhat, hogy épp a nagyobb, okosabb, ügyesebb iker szorítja háttérbe a testvérét. Sajnos sok esetben alakul ki valamiféle rangsor és ehhez kapcsolódó szereposztás. Ez nem mindig szerencsés az ikrek fejlődése szempontjából, még akkor sem, ha ők egyébként jól érzik magukat szerepükben. Például kényelmes lehet számukra, ha a jobban, szebben beszélő iker lesz a pár “szóvivője”, a másik viszont hallgatagságba burkolózik (és így lelassul a beszédfejlődése).

Elszigeteltség, félénkség

Az ikerpárok szoros kapcsolatának következménye a páros elszigeteltség lehet, amikor szinte csak egymással teremtenek kapcsolatot, másokkal ritkábban beszélnek. Gyakran még saját nyelvet is kialakítanak, ez az úgynevezett ikernyelv, amely félszavakból, félmondatokból áll. Talán a fokozott egymásra irányultság következménye, hogy az ikreknek közel ötven százaléka sokkal félénkebb, mint kortársaik. A külön programok ennek oldására is remekül beválnak, de ha nem boldogulunk házi módszerekkel, forduljunk pszichológushoz.

Egy pár, de két külön személyiség!

Az ikrek önálló egyéniséggé válását, az én-tudat megtalálását egyrészt az ikerhelyzet sajátos adottságai, másrészt a környezet néha kedvezőtlen reakciói nehezítik. Szerencsére az esetek többségében nem túl vészes a helyzet: az ikres édesanyák mintha “duplán motiváltak” lennének a megoldásban: legtöbben képesek arra, hogy környezetükkel is elfogadtassák, ikreiket ne attrakcióként, bámulnivalóként, csodabogár párként kezeljék, hanem ismerjék fel, és értsék meg a bennük fejlődő két különböző embert.

Az ikrek önálló egyéniségének kialakulását segíti, ha:

  • már a kezdetektől pozitívan hangsúlyozzuk az ikrek közötti különbségeket,
  • nem öltöztetjük őket egyformán,
  • saját játékokat, ruhákat adunk nekik, amelyeket nem cserélünk össze,
  • gyakran szervezünk nekik külön programokat,
  • lehetővé tesszük (de nem erőltetjük), hogy külön baráti köröket alakíthassanak ki,
  • nem hasonlítgatjuk össze őket, és erre megkérünk másokat is,
  • megengedjük, hogy önállóan válasszanak ki apróbb dolgokat, és hogy önálló véleményük legyen, amelyet külön-külön hallgatunk meg.

További olvasnivalók az ikrekről:

Forrás: Kismama magazin