Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Háromszor több a túlsúlyos gyerek, mint 20 éveA csecsemőkori táplálásnak életre szóló hatása van

2015. április 7. | Frissítve: 2016. február 12.

Forrás: Nestlé

A magzati korban és a gyermek első két évében elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége komoly befolyással van a felnőttkori életminőségére.

A génjeink "programozhatók" és nem mindegy, hogyan programozzuk őket. A Magyarországon először megrendezett NNI (Nestlé Nutrition Institute) táplálkozástudományi konferencián elhangzott előadások arra mutattak rá, hogy a magzati korban és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége alapvető befolyással van a felnőttkori életminőségünkre.
Magyarország és a kelet-közép-európai régió a közelmúltban először adott otthont a táplálkozástudomány egyik legrangosabb nemzetközi eseményének, az NNI által szervezett tudományos konferenciának. Az esemény témája az élet első 1000 napjának táplálkozása volt. A meghívott előadók, a táplálkozástudomány neves szakértői a Kelet-Európából és a Baltikumból érkezett kutatókból és gyermekorvosokból álló hallgatóság előtt ismertették kutatási eredményeiket.

A Magyarországon első ízben megrendezett NNI konferencia a hazai táplálkozástudomány elismerése is volt egyben. Zombor Gábor, egészségügyi államtitkár vállalta el az esemény fővédnökségét, aki a résztvevőknek írott levelében úgy fogalmazott: "a csecsemőkori táplálás a népegészségügy legfontosabb területe", azért a konferencia célkitűzései összhangban vannak a kormány egészségpolitikájával.

A csecsemőkori táplálással programozhatjuk a gyermekeink jövőjét

A német táplálkozáskutató, Dr. Berthold Koletzko professzor előadásában kitért arra, hogy már a 70-es években is ismert volt tudományos körökben, hogy az első néhány életév táplálkozása alapvetően határozza meg a fiatal- és felnőttkori életminőségünket. Idézte Günther Dörner professzort, aki már 1975-ben úgy nyilatkozott, hogy "a hormonok, metabolitok és neurotranszmitterek koncentrációja a kritikusnak tekinthető első életévekben képes idegrendszeri és funkcionális zavarokat, és egyéb megbetegedéseket előidézni felnőttkorban."

Minden előadó kiemelte: nem annyira a génjeink, hanem a környezeti hatásoknak sokkal inkább kitett epigének felelősek az egészségünkért. Az epigenetika a gének olyan öröklődési formáját vizsgálja, amely nem jár a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetika arra a kérdésre keresi a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása hogyan befolyásolja az utódok "génkifejeződését". Ahogy az egyik előadó némi humorral megfogalmazta: "Az, hogy a gyermekem tőlem származik, a gének bizonyítják. Azt, hogy a szomszédomnak is köze van hozzá, az epigének."

Azt, hogy a korai táplálásnak mekkora a jelentősége, egy másik előadó, Mike Possner az állatvilágból származó látványos példával illusztrálta: az, hogy a méh lárvából dolgozó vagy méhkirálynő lesz, attól függ, milyen összetételű táplálékot kap. Az egyik tápanyagmix ugyanis az epigénekre kifejtett hatáson keresztül "elnémít" bizonyos géneket, míg a zsírsavakban gazdag "király dzsem" épp ezeket aktiválja.

Hasonló hatást mutattak ki egereknél is: bizonyos gének aktiválása a korai táplálás megváltoztatásával elhízott egereket eredményezett. A terhesség alatt és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége az emberek esetében is döntő jelentőségű: kihat a későbbi anyagcsere folyamatainkra, hajlamosít betegségekre és allergiára, akár a viselkedési mintáinkat is befolyásolhatja.

Erre szolgáltattak példát azok a holland férfiak és nők, akiknek az édesanyjuk a II. világháború végén, a náci Németország által blokád alá helyezett, ezért éhínség sújtotta Hollandiában voltak várandósok. A magzati korban elszenvedett tartós éhezés miatt esetükben évtizedekkel később a holland kutatók gyorsabb szellemi hanyatlást tapasztaltak.

Másfelől azonban, más esetek alapján, a kutatók azt állapították meg, hogy az enyhe, korai kalóriamegvonás több faj felnőtt egyedeinél kitolhatja az öregedés jeleit, és meghosszabbíthatja az élettartamot.

Ügyeljünk gyermekünk táplálkozására!

A túlzott fehérje bevitel csecsemőkorban felnőttkori elhízáshoz vezethet

Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a múltban nem fordítottak elég figyelmet a kisdedek korai táplálásának felnőttkori hatásaira, ma már ez az egyik legkutatottabb terület. Dr. Berthold Koletzko előadásából kiderült: a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat a korai magas fehérje bevitellel. Az elhízás szövődményei - a 2-es típusú cukorbetegség, az iszkémiás szívbetegség, egyes rákbetegségek - pedig minden ötödik elhalálozásért tehetők felelőssé a világon.

Ma Európában körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió kórosan el van hízva. Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.

Mintegy 9.5-13 millió gyermek szenved az atópiás ekcéma nevű allergiás bőrbetegségben. A kutatások szerint nemcsak az elhízás és a bőrallergia, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedések, sőt a férfiak nemzőképességének hanyatlása és a mellrák is összefüggésbe hozható a csecsemőkori táplálással.

Az előadók hangsúlyozták, hogy felnőttkori életesélyeiket tekintve a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik a kritikus korai időszakban csak anyatejet kaptak. Ezért az orvosoknak arra kell bátorítani a szülőket, hogy az anyatejes táplálást részesítsék előnyben. Mindazonáltal, vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a csecsemők tápszeres táplálása, vagy kiegészítő táplálása. Ilyen esetekben fontos, hogy a csecsemő a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert kapjon. Molnár Dénes, a Pécsi Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, a Pécsi Egyetem tanára az IDEFICS (Identification and prevention of dietary- and lifestyle-induced health effects in children and infants) felmérés eredményeit ismertette. Ennek köszönhetően sikerült azonosítani azokat a kockázati tényezőket, amelyek a metabolikus szindróma elnevezésű tünet együttes kialakulásához vezetnek.

A több mint 18 ezer 2-10 éves gyermek bevonásával elkészült felmérés egyik fontos tanulság az volt, hogy a gyakorta alkalmazott testtömeg index nem igazán alkalmas a túlsúly és a veszélyeztetettek körének meghatározására. Molnár Dénes elmondta: az elhízással összefüggésbe hozható metabolikus szindróma első jelei már pubertás kor előtt - a 11 évesnél fiatalabb gyerekeknél - jelentkeznek.

A csecsemőkori táplálás a népegészségügy legfontosabb területe

A korai táplálás jelentőségét jól mutatja, hogy 2010-ben az Egyesült Államok kormánya és az akkori ír külügyminiszter "Feed the future" címmel elindított kampányukban együtt hívták fel a világ közvéleményének figyelmét a fogantatástól két éves korig tartó időszak táplálkozásának fontosságára.

Gyerekkori magas vérnyomás?

A magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos. Aggasztó adat, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a túlsúlyos gyerekek száma Magyarországon. Ennek következtében már a gyerekek körében is egyre gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség, ami azelőtt csak a felnőttekre volt jellemző.

Az elhízásnak is szerepe lehet abban, hogy Magyarország az élen áll a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások számban is a világon.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések