Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Előzd meg a táplálékallergiát! De hogyan?A késleltetett bevezetés nem megoldás

Szerző: W. Ungváry Renáta szoptatási szaktanácsadó IBCLC

2013. március 16. | Frissítve: 2016. október 20.

Forrás: babaszoba.hu

Tíz évvel ezelőtt még az volt az ajánlás, hogy a gyakori táplálékallergéneket egyéves kor után vezessük be a csecsemő étrendjébe. Egyre több kutatási eredmény szól amellett, hogy a késleltetett bevezetés inkább növeli az allergia kockázatát.


Egy újabb olyan kutatási eredmény látott napvilágot, amely elgondolkodtató: a megfigyeléses vizsgálat során azt tapasztalták, hogy az Egyesült Királyságban élő zsidó csecsemők, akiknek étrendjébe egyéves koruk után vezették be a földimogyorót, tízszer olyan gyakran szenvedtek mogyoróallergiában, mint azok az izraeli csecsemők, akik már hat hónapos koruk előtt kaptak földimogyorót.
A kutatók ebből arra következettek, hogy a túl késői bevezetés azért növeli az allergia kockázatát, mert az immunrendszer a késve megismert újdonságokra már allergiás reakcióval válaszolhat, míg akkor, ha a kritikus "ablakperiódusban", négy és hat hónapos kor között ismerkedik meg az újfajta fehérjével, kialakul az úgynevezett immuntolerancia, és a későbbiekben jóval kisebb lesz a kockázata az adott idegen fehérje elleni allergiás reakciónak.
Hasonló következtetésre jutottak két évvel ezelőtt a glutén bevezetésével és a lisztérzékenység kialakulásának kockázatával kapcsolatban. Ennek megfelelően a hazai ajánlás úgy szólt, hogy kis mennyiségű glutén bevezetésére már négy-hét hónapos kor között kerüljön sor a tápszerrel táplált csecsemőknél, és legkésőbb hat hónapos korban az anyatejes babáknál. Bővebben itt olvashatsz az ennek kapcsán kialakult szakmai vitáról.
A 4. és 7 hónapos kor közötti ajánlással szemben azonban több kritika is felmerült. Egyfelől, azok a babák, akik kizárólagosan szopiznak 6 hónapos koruk előtt biztosan nem fognak semmi mást megkóstolni az anyatejen kívül. Másfelől ha a felső határ a 7 hónap, akkor szinte az első ételek között kéne lennie a gluténnak, ugyanis egy igény szerint szoptatott baba éppen csak kóstolgatni fog 6-6,5 hónaposan.
Az Európai Gyermekgasztroenterológiai Hepatológiai és Táplálkozási Társasága (ESPGHAN) friss kutatásában azonban most kimutatták, hogy a lisztérzékenységet sokkal inkább a gének befolyásolják, bár továbbra sem tartják szerencsésnek a túl korai bevezetést.
Így a legújabb 2016-os ajánlás szerint a glutént 4 és 12 hónapos kor között, fokozatosan kell bevezetni.

Hogyan lehet megelőzni a táplálékallergiát?

Mit tudunk biztosan a táplálékallergia megelőzéséről?

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2007-ben módosította korábbi, 2000-es ajánlását, amelyben még a késleltetett bevezetést ajánlotta. Egyre több vizsgálati eredmény utalt ugyanis arra, hogy ilyen módon egyáltalán nem csökkenthető a táplálékallergia gyakorisága, sőt úgy tűnik, inkább növeli az előfordulás valószínűségét. Az ajánlás azonban összefoglalja azt, amit már biztosan tudunk.
  • Az anya terhesség alatti diétája nem játszik számottevő szerepet a gyerek későbbi atópiás betegségeinek megelőzésében.
  • Az anya szoptatás alatti diétája allergia megelőző hatására nincs elegendő bizonyíték, kivéve a csecsemőnél jelentkező ekcéma esetét, amikor lehetséges ilyen hatás, ám erre is további bizonyítékok szükségesek.
  • Az allergia szempontjából nagy kockázatú gyerekeknél (azok tartoznak ebbe a csoportba, akiknek szülője vagy testvére bármire is allergiás) a négy hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az ekcéma és tehéntej-allergia gyakoriságát kétéves kor alatt.
  • A szilárd ételeket nem ajánlatos négy-hat hónapos kor előtt bevezetni. Hat hónapos kor után azonban még a gyakori táplálékallergének bevezetésének késleltetésétől sem várható védő hatás - függetlenül attól, hogy szoptatott vagy tápszeres gyermekről van-e szó.
  • Hogyan véd a szoptatás?

    Úgy tűnik, több okból is kulcskérdéssé vált, mikor érdemes az anyatej mellett az első egyéb ételeket kínálni a babának. A jelenlegi WHO-ajánlást, hogy ez a határ a betöltött hat hónapos kor legyen, vagyis fél évig kizárólag szoptassák a babát, több nyomós érv is alátámasztja:
    1. A kizárólagos szoptatás immunológiai védőhatása igen jelentős.
    2. A szilárd ételek túl korai bevezetése minőségi alultápláltsághoz, több fertőzéshez, rosszabb táplálékhasznosításhoz vezethet a szoptatás túlságosan gyors háttérbe szorulása miatt.
    3. Kívánatos, hogy a csecsemő étrendjének nagyjából kétharmadát az anyatej tegye ki egyéves korban. Ez a cél akkor valósítható meg könnyedén, ha a szilárd ételek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a szoptatást.
    4. A hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatásnak semmiféle hátránya nem mutatható ki.
    A nem hőkezelt, nem fagyasztott anyatej számos olyan összetevőt tartalmaz, amely védi a csecsemőt az allergia kialakulásától: immunmoduláló faktorai segítik az immunrendszer fejlődését és érését, az anyatej segíti a bélnyálkahártya érését, ami akadályozza a táplálékallergének bejutását a csecsemő keringésébe, az immunglobulin-A pedig gátolja az idegen fehérjék felszívódását. Érdekes tény, hogy az IgA-szint a szülés utáni hetekben és hat hónapos kor után különösen magas az anyatejben, vagyis pontosan azokban az időszakokban, amikor a fejlődéssel összefüggő okokból fokozott védelemre van szüksége a csecsemőnek.
    Vagyis minden olyan ajánlás, amely közvetve vagy közvetlenül csökkenti a kizárólagos szoptatás időtartamát, összességében, az összes fontos tényezőt mérlegelve károsnak mondható.
    Lehetséges, hogy allergiamegelőzés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy négy vagy hat hónapig kap-e kizárólag anyatejet a baba, de nagyon sok más szempontból igenis van jelentősége, ezért az a cél, hogy további, kiterjedt vizsgálatokra alapozva olyan ajánlásokat fogalmazzanak meg, amely nem a szoptatás időtartamát csökkenti, hanem a betegség(ek) hosszú és rövid távú előfordulását.
    Ugyanakkor érdekes és elgondolkodtató, hogy azoknál a népcsoportoknál, ahol szokás a gyermekeket több évig szoptatni, és ahol a szoptatás a norma, a kóstoltatás tradicionálisan már jóval hat hónapos kor előtt elkezdődik, ám anélkül, hogy ez a szoptatás gyakoriságának változását eredményezné. Az is biztos, hogy ezeknél a népcsoportoknál senkinek semmilyen érdeke nem fűződik az előbbi vagy későbbi bevezetéshez, ellenben köztudomású, hogy a hosszan szoptatott gyerekek egészségesebbek.
    Szemben a fejlett országokkal, ahol eleve alacsonyak a szoptatási arányok, eleve alacsonyabb a szoptatás teljes időtartama, és attól, hogy négy vagy hat hónapot javasol az ajánlás, milliárdos bevételek függnek a tejpép-, bébidesszert- és bébiételpiacon. Éppen a fejlett országokban feledkeznek el arról túlságosan is gyakran, hogy az anyatej egyáltalán nem csak táplálék, hanem védő funkciója még talán ennél is sokkal jelentősebb. Régen ezt még mifelénk is tudták az emberek. Itt a bizonyíték!

    Hozzászólások

    Milyen lehet a boldogság illata? (X)

    Lépj hátra és lazulj el a Lenor segítségével!

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések