Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Életre ölelve

Szerző: W. Ungváry Renáta, Krebsz Aletta

2011. február 11. | Frissítve: 2016. január 13.

Forrás: Kismama magazin

Nagy port vert föl 2010-ben egy halottnak nyilvánított koraszülöttről szóló híradás. Odaadták az édesanya kérésére, hogy elbúcsúzhasson tőle, s a baba két óra elteltével fokozatosan magához tért! Utánajártunk, mit adhat a kengurumódszer.

Életre ölelve

Koraszülött csodababáról szólt a 2010 augusztusában felröppenő hír. Az akkor már öt hónapos, makkegészséges Jamie-ről, aki édesanyjával együtt szerepelt az ausztrál TVI adásában. Azon a bizonyos márciusi napon húszpercnyi sikertelen élesztés után halottnak nyilvánították a 27. hétre, ikerterhességből született Jamie-t. Édesanyja ekkor elkérte, kibontotta a lepedőből, és magához ölelve tartotta két órán keresztül, hogy elbúcsúzhasson tőle.

- A legszörnyűbb érzés volt, amit valaha is átéltem. Magamhoz öleltem, a nevén szólítottuk, simogattuk, meséltünk neki ikertestvéréről, Emilyről, majd fejtem pár csepp anyatejet, és az ujjammal a szájához érintettem. Leírhatatlan érzés volt, amikor hosszú idő elteltével mocorogni kezdett, lenyelte a tejcseppeket, majd jobbra-balra forgatta a fejét, és a szemét is kinyitotta. Megfogta a férjem ujját! - emlékszik vissza Kate Ogg. - Szerencsére nagyon erős és okos feleségem van, aki ösztönösen a legjobbat tette, amit csak lehetett. Ha nem így történt volna, Jamie ma valószínűleg nem élne - állítja az édesapa, David Ogg.

Csoda történt?

Először persze mindenki azt gondolja, ez csak valami tévedés lehet. Ezért nem sokkal azután, hogy a hír felröppent, felkérték Nils Bergman professzort, a kengurumódszer egyik nemzetközi hírű szaktekintélyét, hogy mondja el véleményét a történtekről. Tényleg előfordulhat ilyesmi, vagy megismételhetetlen, megmagyarázhatatlan csoda történt?

- Kutatásaim szerint az anyától való elszakadás (szakszóval: szeparáció) szinte minden újszülött emlős számára életveszélyes helyzetet jelent, s nagyon erős védekező válaszreakciót vált ki a bolygóideg révén: az állat leblokkol, és mozdulatlanná dermed. A koraszülött babák csak erre a válaszreakcióra, vagyis a ledermedésre képesek, és ha még megszületésük előtt stressz éri őket, egyszerűen ebben az állapotban maradhatnak a megszületés után is... veszélyesen alacsony oxigénszinttel. Az újraélesztési technikánk ki tud kényszeríteni némi javulást, a kengurumódszer viszont képes biztosítani, vagy szükség esetén helyreállítani a túléléshez szükséges minden alapvető biológiai feltételt.

A kulcs a bőrkontaktus, melynek során a bőr mélyén elhelyezkedő érzékelő idegrostok ingerlése azt az üzenetet küldi az agy érzelmi feldolgozó egységébe, az amigdalába, hogy "biztonságban vagy". Ez megszünteti a ledermedtség állapotát, és visszaállítja a normális szabályozást. Ez a csecsemő talán egyáltalán nem tűrte az anyától való elszakadást. Talán azért volt ilyen erős a bolygóidegi válasza, mert csak így engedték visszatérni az anyjához! Talán annyira alkalmazkodóképes volt, hogy ezért élte túl! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kengurumódszernek nevezi az újszülött és az anya közötti közvetlen bőrkapcsolatot, és ajánlja az alkalmazását. Ebben a különleges esetben az anya volt a csecsemő túlélésének záloga.

Minden csecsemőnek bőrkontaktusba kellene kerülnie az anyjával születése pillanatától fogva, és egy babát sem szabadna elválasztani az anyjától (vagy apjától!). Koraszülött baba érkezése esetén ennek még nagyobb jelentősége lenne - magyarázta a történeteket a Fokvárosban praktizáló professzor. Ha bővebben érdekel a kengurumódszer, látogasd meg Nils Bergman weboldalát.

A magyar szakember véleménye

Dr. Kis Eleonóra újszülöttgyógyász, Péterfy Sándor Utcai Kórház: Egyértelmű, hogy az anya és az újszülött elválasztásának hátrányos, akár életet veszélyeztető hatása van az állatvilágban. Természetesen az ember újszülöttre nézve is ismerjük a különválasztás ártalmas hatásait, de nagy szerencsénkre ez azért nem jelent életveszélyt.

Jelen esetben ezt a koraszülöttet valószínűleg már a megszületése előtt vagy a születése kapcsán érhette káros hatás: például már nem látta el elegendő vérrel a köldökzsinór, és oxigénhiánya lett, vagy kapott egy kisebb agyvérzést a koponyára nehezedő nyomás miatt, és még számtalan lehetséges okot lehetne felsorolni. Talán ezért nem mutatott már megszületésekor sem életjelenséget, azaz nem sírt fel. Szinte biztos, hogy valamilyen nagyon gyenge szívműködése még lehetett, amikor odaadták az anyának. És mivel akkor a számára ideális, őt legjobban stimuláló környezetbe került, beindult, illetve szerintem felerősödött a légzése, és javult a keringése.

Szerencse, hogy odaadták édesanmyjának, és a bőrkontaktus ilyen jótékonyan hatott az életműködéseire.
Sajnos arról nem tudok beszámolni, hogy a kengurumódszert rendszeresen alkalmaznánk a Péterfyben. Már csak azért sem, mert a koraszülöttek közül soknak nincs itt állandóan az anyukája, az osztályra azokat szoktuk felvenni, akik már szoptatni tudnak, ugyanis jóval kevesebb anyaágy van, mint ahány koraszülött.

A mamák sok esetben csak látogatni járnak be a legkülönbözőbb napszakokban. Ha igényli az édesanya, a látogatás folyamán már akkor is ölelheti őt meztelenül, amikor még nem várható, hogy szopni tudna, például ha még csak 1200 grammos és 28-30 hetes, vagy még nem tűri a szájon át etetést. Az sem akadályozó tényező, ha a koraszülött még oxigént kap. Aztán ebből lesznek az első szoptatási kísérletek. És persze amikor már szopni tud, akkor is ölelve tarthatja a babát a szoptatást követően is.

Kengurumódszer

Eredetileg a szegénység adta az ötletet az újszülöttgyógyászoknak a columbiai Bogotában, hogy kenguruzásba kezdjenek. Nem volt elég inkubátor a koraszülöttek elhelyezésére, ezért az édesanya mellkasára rögzítve, bőrkontaktusban tartották őket, és a hazabocsátás utáni időszakra is ezt a módszert javasolták a kihűlés és a sérülés megelőzésére. A tapasztalatok és számtalan klinikai vizsgálat azóta egyértelműen azt igazolta, hogy nem szükségmegoldásról van szó, hanem olyasmiről, ami jelentősen növeli a koraszülöttek túlélési esélyeit és egészségi állapotát, elősegíti a kötődést és a szoptatást. Sokkal hatásosabban, mint a technika megannyi vívmánya.

Innen töltheted le a WHO angol nyelvű útmutatóját a kenguruzás kivitelezéséről.

Az anya teste valóban csodákra képes, és tökéletesebben működik, mint a legkorszerűbb inkubátor. Az ember társas lény, és ez már az élet első pillanataiban is megmutatkozik. Amikor az anya és a kisbaba bőre összeér, több csoda is történik egyszerre:

  • Az anya légzése, szívműködése ösztönzi a baba hasonló életműködéseit.
  • Az anya teste hőszabályozóként működik, addig melegíti a picit, amíg eléri a megfelelő hőfokot. Ha lázas csecsemő fekszik az anyán, akkor hűtő hatás érvényesül. Túlmelegedés viszont nem lehetséges, a rendszer összhangja ugyanis tökéletes! A témába vágó legújabb svéd szakcikk a tekintélyes Lancetben jelent meg. Ebből kiderül, hogy négy óra testkontaktus után a koraszülöttek 90 százaléka normális hőmérsékletű, míg az inkubátoros csoportban ez az arány csak 60 százalék.
  • Az anya testén veszélytelen baktériumflórával érintkezik a csecsemő, az anyatejen keresztül pedig védőanyagokat kap.
  • A simogatás, a hátmasszírozás, az érintések ösztönző erejűek, serkentik a baba életműködéseit, érzékelését.
  • Az anyával való együttmozgás (amikor a baba kendőben az anya mellkasára van kötve) serkenti az egyensúlyszerv működését és a mozgásfejlődést. Ez a hatás koraszülöttek esetében, ha lehet, még fontosabb, hiszen az anyaméhben még hónapokig ringatóztak volna!
  • A kórházi ápolással járó hosszas elszigeteltséggel szemben segíti a kötődést, az egymáshoz tartozás érzésének kialakulását, anya és gyereke megtanulnak egymás nyelvén. A szülő nem tehetetlenséget él át, hanem azt, hogy a legfontosabb személy a gyerek életében.
  • A testkontaktus segíti a tejtermelődést, növeli a fejhető mennyiséget, kenguruzás után a szoptatási időszak is hosszabb.


  • Hol kenguruzhatunk?

    Jó kérdés, ha Magyarországon születik meg a baba! Időre született, egészséges babák esetében ritkán van ennek akadálya a kórházban, de általában külön kell kérned. Vigyél magaddal puha, meleg takarót, hogy be tudd takarni, és töltsetek így, testkontaktusban minél több időt már a szülőszobában is.

    Koraszülött baba esetében az intenzív osztályokon többnyire nincs lehetőség kenguruzásra - az egyetlen kivétel információink szerint a Debreceni Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikájának újszülött intenzív részlege - de kérni persze újra és újra érdemes, hátha változik a szemléletmód. Amikor a baba az intenzív részlegről az utógondozó osztályra kerül, javulnak a kenguruzás esélyei, de általában itt is külön kérni kell.

    Kapcsolódó cikkeink:
  • Korán jött apróságok
  • Pár hét is számít!
  • Ha túl korán jön a baba
  • Minden 10. baba koraszülöttként jön a világra
  • 4 mellbevágó érv az anyai ölelés mellett
  • A világ leggazdagabb embere a kengurumódszer támogatója
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések