Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Életmentő lehet a koraszülöttek oltása - nehezen oszlanak a tévhitek

2016. december 14.

Forrás: Pr-ego Kommunikációs Ügynökség

Sok múlhat azon, hogy sikerül-e eloszlatni a koraszülöttekkel kapcsolatos tévhiteket. Az újszülöttek születési súlya, izomtömege ugyanis nincs hatással a védőoltások hatékonyságára, és ők is képesek a megfelelő immunreakciók kiváltására.

Életmentő lehet a koraszülöttek oltása

A probléma globális, a WHO szerint tízből legalább 1 baba koraszülött ; 2013-ban már 1,1 millió csecsemő halt bele a koraszülés szövődményeibe. Hazánkban is népbetegségről van szó: a koraszülöttek aránya 9% körül van. A szakorvosok azt javasolják, hogy minden stabil állapotú koraszülött születési súlyára való tekintet nélkül, kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, így többek között a gennyes agyhártyagyulladás és a rotavírus ellen, mint a többi csecsemő.
A fertőző betegségek elleni védőoltások a koraszülöttek számára különösen fontosak lehetnek. Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy sok koraszülött, kis súllyal született "éretlen" csecsemő szorul kórházi ápolásra, illetve veszti életét olyan betegségek miatt, melyek egyébként védőoltással megelőzhetőek.
Az egészségügyi dolgozók egy részében még él a tévhit, hogy a koraszülöttek és a kissúlyú újszülöttek születési súlya, éretlenségi foka, izomtömege, illetve bizonyos betegségei befolyásolják a védőoltások hatékonyságát. Ez azonban tévedés: nagyon kevés olyan krónikus betegség van, melyek esetében ellenjavalt a védőoltás.
A probléma globális és egyre súlyosabb: a WHO jelentése szerint a világon évente 15 millió koraszülés történik, ami azt jelenti, hogy tízből legalább 1 újszülött túl korán jön a világra. Ez a szám világszerte egyre növekszik, szinte nincs olyan ország, amelyet ne érintene. 2015 volt az első év, amikor globálisan az idő előtti születésből eredő komplikációkba halt bele a legtöbb kisgyermek. A WHO 2013-as adatai szerint abban az évben 6,3 millió ötévesnél fiatalabb kisgyerek halt meg a világon, közülük mintegy 1,1 millió a koraszülés szövődményeinek vált áldozatává.
Magyarországon a koraszülések száma meghaladja az európai átlagot, szakemberek már népbetegségként emlegetik. Az Európai Unióban átlagosan 7,1% a koraszülések aránya az összes élveszületésen belül, ám a számok nagy szórást mutatnak az igen alacsony írországi adattól (5,5%) Ausztria 11,4%-os arányáig.
A számok gyakorlatilag évek óta nem változnak, csak kisebb ingadozást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a 37. terhességi héten aluli élveszületettek aránya az összes újszülötten belül az elmúlt évtizedben minimális eltérésekkel 9% körül alakult.
A KSH adatai szerint hazánkban a születés körüli halandóság hosszú évtizedek óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken, főleg a koraszülöttek jobb életesélyei miatt.
"Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 4,1 ezrelék volt - foglalta össze dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa. Többek között a szemléletváltás az ellátásban, a noninvazív beavatkozások, így a gépi lélegeztetés új módszereinek gyakoribbá válása, a kevesebb vérvétel, a jobb műszerek és a családközpontú szemlélet.
Ma már a koraszülöttekhez is beengedik a családot és ettől az újszülöttek bizonyíthatóan jobban fejlődnek. Táplálásukban nagyobb szerepet kap az anyatej, ami önmagában is protektív hatású, az anyai bőrflórával való kontaktus pedig szintén előnyösebb a babának az immunrendszer erősödése szempontjából."
A koraszülöttek speciális gondozást igényelnek, hiszen a fertőzésekkel szembeni fogékonyságuk nagyobb, alacsonyabb az anya által a méhlepényen keresztül biztosított immunvédelem mértéke. Számtalan tévhit övezi azonban ezt a kérdést is.
Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: "Nem felel meg a valóságnak, hogy a koraszülöttek ne lennének képesek megfelelő immunválasz kialakítására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szoptatás, az anyatej szerepét: az anyatej az első védőoltás. Az anyatejjel többek között immunglobulinok jutnak a baba szervezetébe, melynek segítségével sikerrel veheti fel a harcot különféle fertőzésekkel szemben."
Az anyatej egyes későbbi betegségek kialakulásának csökkentésében is szerepet játszik, mint például az inzulinfüggő cukorbetegség; az anyatejes táplálás esetén ritkábban alakulnak ki allergiás betegségek és a szoptatott csecsemők szellemi fejlődése is jobb, mint a tápszerrel tápláltaké.
A koraszülöttek hosszú kórházi tartózkodása alatt is halványul a védekezési képesség, gyengül az anyai védettség.
"A koraszülöttosztályon a legártalmatlanabb kórokozó is vérszomjas ragadozóvá válhat, mert itt minden gyerek immunkompromittált - tette hozzá dr. Kocsis István. A tudományos kutatások nem támasztják alá, hogy a születési súly befolyásolná egy vakcina hatékonyságát, miként az is közkeletű tévhit, hogy a koraszülött immunrendszere nem alakít ki elégséges immunválaszt az oltásra."
Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) ajánlásában ezért határozottan amellett száll síkra, hogy minden orvosi értelemben stabil állapotú koraszülött kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, mint a többi csecsemő, tekintet nélkül születési súlyára. Habár ezek az ajánlások már hosszú ideje érvényben vannak, több kutatás is arra a megállapításra jutott, hogy a koraszülöttek késve, vagy egyes javallott oltásokat egyáltalán nem kapnak meg.
Számos vizsgálat igazolta, hogy többek között a hepatitis B, a polióvírus, a torokgyík, a szamárköhögés és más fertőzések ellen a koraszülötteket éppúgy védi a vakcina, mint a többi csecsemőt.
"Ezeknek a tévhiteknek az eloszlatása a szülők és az orvosok körében is létfontosságú - erősítette meg dr. Póta György. A koraszülött az oltást túléli ugyanis, de a fertőző betegséget, mint például a gennyes agyhártyagyulladást, nem biztos. Rotavírus-fertőzés esetén a koraszülöttek mellett az időre, de kis súllyal született babák és a normál súllyal született, de nehezebben gyarapodó csecsemők is veszélyeztetettek. Az ő esetükben mindenképpen javasolt az oltás, hiszen a kiszáradás még komolyabb rizikófaktor és egy hányással, hasmenéssel járó rotafertőzés ezeket a babákat jobban megviselheti."
A rotavírus rendkívül gyakori, ám sokszor alábecsült betegség: óvodáskor végére a kisgyermekek szinte kivétel nélkül átesnek a hasmenéssel, hányással és többnyire lázzal is járó fertőzésen, függetlenül attól, hogy hol és milyen higiéniai körülmények között élnek. A rotavírus ellen nem létezik specifikus gyógyszer. A betegség legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás - ez pedig különösen a 2 év alatti korosztályra veszélyes, hiszen ők néhány óra leforgása alatt súlyos állapotba kerülhetnek.
A WHO legutolsó elérhető jelentése szerint 2008-ban több mint 450.000 gyermek vesztette életét a rotavírus fertőzés miatt világszerte, elsősorban a nagyon szegény, fejlődő világbeli országokban. A megelőző oltások elterjedése előtt évente 2 millió gyermek szorult kórházi kezelésre világszerte rotavírus-fertőzés miatt.
A rotavírus ellen is létezik fájdalommentes megoldás: a szájon át, szúrás nélkül beadható védőoltás. Az oltások már 6 hetes kortól alkalmazhatóak, de a legtöbb védőoltással ellentétben a rotavírus elleni vakcina beadásának nemcsak alsó, hanem felső életkori határa is van, amit be kell tartani.
Az Országos Epidemiológiai Központ Védőoltási Módszertani Levele szerint a koraszülöttek fertőzésre való hajlama nagy, melyet a tartós kórházi ápolás, a beavatkozások, a diagnosztikus vizsgálatok és a műtétek fokoznak. Az életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül a meningococcus és a rotavírus-fertőzés elleni oltásokat klinikai állapottól függően, a kronológiai életkorban (testsúlytól függetlenül) ajánlott elkezdeni.
A meningococcus baktérium okozta gennyes agyhártyagyulladás világszerte közel félmillió megbetegedést okoz minden évben, ami azért riasztó, mert még időben elkezdett orvosi kezelés mellett, fejlett egészségügyi háttérrel rendelkező országokban is tízből egy eset halálos kimenetelű.
A fertőzést túlélők is komoly következményekkel kell, hogy szembenézzenek: súlyos halláskárosodás, tartós agykárosodás, ujjak, végtagok elvesztése.
A fertőző agyhártyagyulladás, melyre a téli szezonalitás a jellemző, elsősorban a csecsemőkre , és az 5 év alatti kisgyermekekre veszélyes, hiszen az immunrendszerük még fejletlen. Esetükben - és természetesen ez a koraszülöttekre is vonatkozik - különösen ajánlott a védőoltás, hiszen ez az egyetlen hatékony mód a betegség megelőzésére.
Mivel a meningococcus baktériumnak több típusa létezik, ezért többféle védőoltással szerezhető meg a teljesebb körű védelem is. Magyarországon a meningococcus megbetegedések túlnyomó többségét a baktérium B és C típusa okozza, 2015-ben a B típus volt felelős az esetek háromnegyedéért.
Hazánkban a betegek mintegy fele 15 évesnél fiatalabb: a 2010/11-es és a 2011/12-es szezonban Magyarországon összesen 134 megbetegedést regisztráltak, a betegek közül 19-en nem élték túl a fertőzést. A fertőzöttek között 45, a 3. életévét még be nem töltött kisgyermek volt. A 2013-14-es epidemiológiai évben 36 meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás fordult elő Magyarországon. A betegek 39%-a - beleértve a három halálos áldozatot is - csecsemő volt. Ezért a szakemberek a koraszülöttek esetében is határozottan javasolják az agyhártyagyulladás elleni védőoltást.
Az orvostudomány szakadatlan fejlődése ellenére a koraszülöttek száma világszerte nő. Jól szemlélteti a probléma súlyosságát, hogy egyedül Indiában 3,5 millió baba születik idő előtt évente. Ennek számtalan oka van, a hajlamosító tényezők között kiemelt szerepe van a dohányzásnak, az alkohol- és kábítószerfogyasztásnak, a rossz életkörülményeknek, mélyszegénységnek, a rossz fogazatnak.
Paradox módon az orvostudomány fejlődése teszi lehetővé azt is, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállaljanak gyereket - hazánkban ma már több nő szül 40 év felett, mint 20 alatt. Ez az újszülöttnél nem csupán az egyes genetikai rendellenességek, de az idő előtti megszületés esélyét is növeli. Hasonló kockázati tényezőt jelent a mesterséges megtermékenyítés, az ikerterhesség, továbbá, hogy ma már olyan nők is vállalhatnak gyereket, akik korábban, például valamilyen krónikus betegség miatt ezt nem tehették meg.
Az 5 év alatti gyermekek körében világszerte a koraszülöttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak: mintegy 1 millió baba halt meg ilyen okok miatt 2015-ben. Az életben maradt koraszülöttek közül is sokan valamilyen fogyatékossággal kénytelenek együtt élni, gyakoriak körükben a tanulási nehézségek, látás- és hallásproblémák. Az Egészségügyi Világszervezet által vizsgált 184 országban a koraszülöttek aránya 5-18% között váltakozik.
A babák túlélési aránya nem csupán azzal függ össze, hogy a terhesség hányadik hetében születtek, hanem azzal is, hogy szülőhazájuk mennyire fejlett: míg a fejlett országokban a túlélési arány nagyon jó, addig a világ kevésbé szerencsés részein a 32. hetet megelőzően világra jött csecsemők fele meghal, hiszen sokszor az alapvető ellátási feltételek is hiányoznak. A WHO szerint azonban a koraszülöttek háromnegyede megfelelő, költséghatékony beavatkozásokkal megmenthető lenne.
A nehezen megmentett életeket pedig védőoltásokkal tudjuk megóvni számos, olykor súlyos következményekkel járó fertőzésektől.

Hozzászólások

Így aludhat jobban a baba

Ha a baba boldog és kiegyensúlyozott, az édesanyja is az - ez az összefüggés pedig fordítva is fennáll.

Biztonságos, pihentető éjszaka a babáddal? Rajtad is áll!

Tudtad, hogy az alvási környezet megfelelő kialakítása nagyban befolyásolhatja babád alvását, ezzel együtt pedig a te éjszakádat is? Hol és hogyan érdemes altatni, hogy mindenkinek komfortos legyen?

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések