Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

DTPa - kötelező védőoltás

2003. január 29.

Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu

A diphteria-pertussis-tetanus elleni kombinált védőoltás Magyarországon 1954 óta kötelező. A védettség kialakítása alapimmunizálásból és emlékeztető oltásokból áll.

Ahogy minden oltásnál, a DTPa esetében is a következő fontos kérdésekre kell kitérnünk:

- Miért van szükség DTPa oltásra?
- Mit kell tudni az oltóanyagról?
- Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?

Miért van szükség Di-Per-Te oltásra?

Diphteria (torokgyík):

Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálka-hártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpad-bénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. A kötelező védőoltás előtt a diphteria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban.
A kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottsági aránynak köszönhetően Magyarországon hazai eredetű diphteria nem fordul elő. Egyes szomszédos, volt szocialista országokból történő behurcolással számolni kell; oltott gyermekeink a behurcolt betegséggel szemben védettek.
Magyarországon diphteria ellen 1928 óta oltanak, 1938 óta kötelező az oltás. Előtte ebben a betegségben sok kisgyermek halt meg, ahogy olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című könyvében is.

Pertussis (szamárköhögés)

Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását, jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi 30-40-et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Az egy évesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású.

Tetanus (merevgörcs)

Kórokozója a Clostridium tetani, mely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó) baktérium. Egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, ill. az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.
Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz. Ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik, ha betegség alakul ki, lefolyása súlyos. Magyarországon azon újszülötteknél, akik valamilyen ok miatt nem kórházban születnek, tetanusz elleni passzív immunizáció végzendő. Az 1990-es évek elején bevezették a 60 évnél idősebb, nem oltott személyek nem kötelező tetanusz elleni oltását.

Mit kell tudni az oltóanyagról?

A diphteria elleni komponens a diphteria-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (toxoid) tartalmazza.

A perstussis esetében a Bordetella pertussis-nak több antigén természetű alkotója ismert. A legkorszerűbb pertussis-vakcina csak az antigén tulajdonságért leginkább felelős részeket tartalmazza (ún. acelluláris avagy sejtmentes vakcina). A korábbi, elölt egész baktériumot tartalmazó vakcinakomponens volt a felelős az oltások között ismert egyik legerősebb mellékhatásért.

A tetanusz elleni védőoltás Magyarországon az 1941. január 1. után születetteknél kötelező. A védőoltás a tetanusz-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (anatoxin, toxoid) tartalmazza. A tetanusz-toxoidot "szóló" (monovalens) formában széles körben használják a sebészeti gyakorlatban olyan sérülések ellátásakor, amikor fennáll a tetanuszos fertőzöttség veszélye vagy gyanúja. A sérülés tetanusz-gyanús voltának megállapítása a sérültet ellátó sebész feladata. Tetanusz anatoxin allergizáló tulajdonsága miatt hat hónapnál gyakrabban nem adható. Ha sérülés miatt olyan gyermeknek kell tetanusz oltást adni, akinek valamelyik DTPa oltása esedékes, erre az ellátó sebész figyelmét fel kell hívni; ilyen esetben az oltási rend szerinti, kombinált oltás adandó. Kérdéses esetben a sebész és a gyermekorvos konzultáljon.

Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?

Nem szabad elvégezni az oltást akut betegség, lázas állapot esetén és akkor, ha az oltóanyag bármely összetevőjére az oltandó gyermek allergiás.

Nem szabad adni a DTPa oltást progresszív idegrendszeri betegségben szenvedőknek, asztmásoknak.

Nem szabad ismételten oltani vele azokat a gyermekeket, akiknél az előző DTPa oltás szövődményt okozott.

Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell.

Enyhe oltási reakció lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, fájdalmas duzzanat.

Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. A korszerű álláspont szerint megelőzésként NEM érdemes lázcsillapítót adni, csak abban az esetben, ha a csecsemő valóban belázasodik. Ekkor az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.

Hozzászólások

Milyen lehet a boldogság illata? (X)

Lépj hátra és lazulj el a Lenor segítségével!

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések