Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Beszéljünk az alvásról!

Szerző: Bokor Judit

2003. január 25.

Forrás: Anyák Lapja

Elkeseredett olvasónk levele kínálta a témát, hogy értekezzünk egy kicsit az alvásról, hiszen a legtöbb tipegőkorú csemete anyukája találkozott már azzal a problémával, hogy gyermeke nem úgy aludt, mint egy kisangyal.

Tanult képesség

Hogy a gyermek önmagát megnyugtassa, álomba ringassa - nem vele született képesség! A születés után hosszú tanulási, érési folyamat eredménye, hogy ha álmos vagy fáradt, akkor azt érzékelje, és képes is legyen nyugodtan elaludni.
Az első év során igen gyakori és természetes jelenség, hogy a kisbaba éjszakánként felébred. Az anyai lét velejárója, hogy az éjszakák feldarabolódnak, és szerencsésnek mondhatók azok a szülők, akiknek a gyermeke három vagy négy hónapos korára végigalussza az éjszakát. A nappal és az éjszaka közti különbség olyan dolog, amit a legtöbb babának meg kell tanulnia.

Ciklikusság

Alvás közben mélyebb és felületesebb alvási szakaszok váltják egymást. A felnőttek alvására is jellemző ez a ciklusosság, és tudni kell, hogy csak a felületesebb alvásszakaszban álmodunk. De amíg egy felnőtt vagy idősebb gyerek képes arra, hogy álomban maradjon, illetve a felületesebb alvásból visszatérjen a mélyebb alvásba, addig egy kisbaba még nem rendelkezik ezzel a képességgel. Meg kell neki tanítani, segíteni kell nekik, hogy nyugodtan aludjon tovább.
Az első hónapokban az ébredés oka lehet az éhség is. Ha úgy döntünk, hogy éjszaka is szoptatni kívánjuk a babánkat, mert kis súlyú vagy egyszerűen csak így nyugtatható meg, fontos, hogy semmi olyat ne tegyünk, amit a nappali tevékenység során tennénk.
  • Ne gyújtsunk villanyt,
  • ne beszéljünk hangosan,
  • ne játsszunk,
  • ne kommunikáljunk vele,
  • törekedjünk arra, hogy ne nyújtsuk hosszúra az éjszakai szoptatásokat.
Ha így járunk el, sikerül idővel megtanítanunk a kisbabánkkal, hogy más a nappali és az éjszakai élet.
Később - általában a hetedik hónap után - már ritka, hogy az éhség miatt ébredne fel a kicsi, de még előfordulhatnak rendszertelen felébredések. Ilyenkor nem kell az első sírásra, nyöszörgésre ugrani, hiszen lehet, hogy csak álmában vagy félálomban sír, és pár perc múlva magától is visszaalszik. Ha mégsem, menjünk be hozzá halkan és simogassuk meg, csitítgassuk.
Figyeljük meg a gyermekünk alvás-ébrenlét ciklusait, pontosan úgy, mint jó esetben az éhségnél tettük.
Ne az általunk vélt vagy olvasott időkhöz igazítsuk, és ne is a saját esti programunkhoz a lefektetés idejét. Figyeljük meg, hogy mikor fáradt, álmos a kicsi. Kezdjük el a lefektetés előkészületeit időben: fürdetés, vacsora, játék stb., s próbáljunk ebben következetesek lenni, mert az megnyugtatja a gyereket. Így előre tudja és várja, ami történni fog, s megnyugszik, hogy valóban az is történik. Ha következetesek vagyunk, a rituálé már önmagában is álmosító hatású lesz.

Zavaró körülmények

Általában az első életév végére a gyerekek zöme átalussza az éjszakát. Persze mindig előfordulhatnak felébredések, felriadások, amiknek számtalan oka lehet: betegség, fogzás, nagy meleg vagy hideg stb. Nagyon fontos a következetesség. Ha az éjszakai sírásokra minden éjjel másként reagálunk - egyszer berohanunk, felvesszük, máskor megpróbáljuk megetetni, harmadszor bekeményítünk és csak azért sem megyünk be és sorolhatnám -, ezzel még jobban összezavarjuk. Ettől bizalmatlanná válhat, s ezek után már szorongva alszik el.

Hozzászólások

Milyen lehet a boldogság illata? (X)

Lépj hátra és lazulj el a Lenor segítségével!

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések