Baba

Babusgassam sokat – vagy jobb, ha nem kényeztetem el?

El lehet kényeztetni egy gyereket azzal, ha dajkáljuk, megszeretgetjük amikor arra van igénye? Önállótlan lesz a babusgatástól vagy épp ellenkezőleg, magabiztos,a világra nyitott felnőtt? Két homlokegyenest ellenkező vélemény következik gyakorló anyáktól.
2007. November 12.

Andi (40 éves, öt gyerek édesanyja – a saját bőrén tanulta meg, miért fontos a dajkálás): Mindig meg kell szeretgetni

Nem hiszek abban, hogy babusgatással el lehetne kényeztetni egy gyereket! Ha sír, annak oka van, segíteni kell rajta. Nem tudhatod, mit él át ilyenkor. Az első gyereknél még nem így csináltam, mert elolvastam egy csomó hülye könyvet. Az apja vette föl, elkezdte magyarázni a háromhetes gyereknek: “Nézd, itt a könyvespolc, ezek meg a virágok…”Mondtam magamban: hát ez az ember nem normális. Aztán rájöttem, ő csinálja jól.

A babusgatás adja meg a gyerek önbizalmát az egész életére. Innen visszanézve azt is hozzátenném: nem is olyan sok idő, amíg dajkálhatod – később talán bánni fogod, ha nem tetted.

Ne félj, annál több dédelgetést, amennyit ő akar, nem tudnál adni, mert akkor fogja magát, odébbáll. De amennyi igénye van, azt megköveteli. Kicsikarja, hogy figyelj rá. Ha nem önszántadból, majd fogsz azért, mert rosszalkodni kezd.

Nem telepszem rájuk a szertetemmel, de ha ők igénylik, akkor megszeretgetem őket. Babusgatni és babusgatva lenni egyaránt jó, kölcsönösen élvezzük mindketten, ha éjszaka, hát éjszaka is…

Orsi (28 éves, második babáját várja.) Legjobb az értelmére hatni!

Nem szerencsés, ha folyton babusgatjuk, nem lesz önálló, nem tud segíteni magán. Akkor sem kell rögtön odaszaladni, ölbe kapni, ha elesett, és fáj neki. Viccesen is el lehet ütni a dolgot: na mit fogtál: békát vagy bolhát? A gügyögéstől is rosszul vagyok, mindennek megvan a rendes neve, az innivaló nem “iszike”! A gyereket rögtön a születéskor emberszámba kell venni. Ha felnőttnek tekintjük, rendkívül választékosan fog beszélni, az eszét használja.

Nem etetem az ölemben, itt ez a rend. A nagyi náluk megteheti, bár nem örülök neki, de itthon ilyen nincs. A gyereknek alkalmazkodnia kell hozzánk. Mozgalmas az életünk, ez jót tesz a szellemi fejlődésének. Amíg nem támaszkodhatom az értelmére, addig fölveszem, ha sír – de ez kizárólag az első hónapokra jellemző.

A hisztit sem tűröm, be kell mennie a szobába olyankor. Szerintem inkább szigorral kell nevelni a gyereket, mint pátyolgatással, főleg a fiút. Úgy is lehet szeretni. Meg kell fogni, főleg ha erős természetű. A bölcsiben, oviban úgyse fogja senki babusgatni.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Jobban tűrik a stresszt a babusgatott csecsemők
  • Lehet, hogy valamit nagyon elrontottam?
  • Kényeztessem vagy ne?
  • Az öt leggyakoribb félreértés a gyereknevelésben
  • Forrás: Kismama magazin