Baba

Fül-orr-gégészeti betegségek csecsemőkorban

A fül-orr-gégészeti betegségek a bölcsőtől kezdve egész életén át elkísérik az embert, de leggyakrabban mégis kisgyermekkorban találkozunk velük.
2013. Október 07.

Ha kell, orszívással segítsünk, hogy szabadon lélegezhessen a baba

Természetesen az egyes életkoroknak megvannak a jellegzetes kórformái. Így újszülött korban elsősorban a fejlődési rendellenességekkel találkozunk, majd a csecsemőkorban a gyulladásos megbetegedések veszik át a vezető szerepet. Lássuk ezek után életkoronként és testtájanként a leggyakoribb, vagy legjelentősebb betegségeket:

Újszülöttkor

A fülkagyló leggyakoribb elváltozásai az alaki rendellenességek (elálló fül, “macskafül”, “majomfül”, súlyos esetben a fülkagyló hiánya). Enyhébb esetben csak kis jelentőségű kozmetikai hibák, melyeket csak iskoláskorban célszerű korrigálni, jelentőségük inkább abban áll, hogy felhívhatják a figyelmet a hallójárat ill. a középfül, néha a belsőfül fejlődési rendellenességeire, mert ezek néha együtt fordulnak elő. Az utóbbi rendellenességek jelentősége, hogy halláscsökkenéssel járnak.

Vannak természetesen egyéb, örökletes siketségek is, valamint számos, a méhen belüli életben vagy fiatal csecsemőkorban elszenvedett vírus-, ill. egyéb fertőzés is járhat nagyothallással, siketséggel. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az újszülött korban, már a szülészeten, ill. a veszélyeztetett csoportokban (kis súlyú újszülöttek, újszülöttkori sárgaság stb.) a szűrő hallásvizsgálatok elvégzésének fontosságát. Ma már olyan objektív, komputerizált hallásvizsgálatok vannak, amelyekkel újszülöttek hallása is megbízhatóan megítélhető.

Az orr veleszületett elváltozásai közül az orrháti sipolyokat ill. az orr és a belső szemzug között megjelenő, puha előboltosulás képében megjelenő agyhártya- ill. agyállomány sérvek említendőek. Ezek műtétet igénylő elváltozások, de előtte a rtg- (CT) és ideggyógyászati vizsgálat nélkülözhetetlen.

Az orrüreg leghátsó részének, az ún. “hortyogóknak” a szűkülete vagy elzáródása, amennyiben kétoldali, az orrlégzés akadályozásával az újszülöttet igen súlyos állapotba sodorja, ezért kétoldali esetben az azonnali műtét elkerülhetetlen.

Ugyancsak kisebb beavatkozást igényel a születés közben elszenvedett erőbehatásra elferdült orrsövény helyretétele – szintén az orrlégzés helyreállítása céljából.

Említést érdemelnek még az újszülöttkori náthák: többnyire banális megbetegedések, de részben az a tény, hogy a csecsemő még kizárólagosan orrlégző, és az orrlégzés akadályozottsága igen súlyos állapotot eredményez, másrészt ezek a náthák, minthogy a kis csecsemő nem tud orrot fújni, nagyon elhúzódóak lehetnek. Feltétlenül oda kell rá figyelni! A megfelelő orrtoilette (orrcsepp, orrszívás) rendkívül fontos.

Az ajkak és a száj fejlődési rendellenességei közül leggyakoribb a rövid nyelvfékkel (ún. “lenőtt nyelvvel”) született kisbabák száma. Ennek a fejlődési rendellenességnek a megoldása műtét, azonban extrém súlyos eseteket kivéve – amikor a gyermek táplálkozását is zavarja a nyelv csúcsánál rögzített nyelv – szükségtelen újszülött- vagy fiatal csecsemőkorban operálni, de mindenképpen helyes a kérdésben járatos gyermekgégész véleményét kikérni.

A gyermek fül-orr-gégészek szerepe nagyon fontos még az ajak- és szájpadhasadékos fejlődési rendellenességgel született gyermekek gondozásában is.

Befejezésül essék szó a gége veleszületett elváltozásairól. Legnagyobb jelentősége a légúti szűkületet és így légzési zörejeket okozó elváltozásoknak van. Több fajtájuk ismeretes: a születés-közbeni erőbehatásra keletkező egyoldali, vagy egyéb okok miatt kialakuló kétoldali hangszalag-bénulástól a veleszületett gégeporc-gyengeségig, vagy a gégében kifeszülő, szűkületet okozó hártyáig, a néhány napos vagy hetes korra kialakuló nyáktartalmú gégecisztáig.

A pontos okok tisztázása megfelelően felszerelt, és az újszülött-ellátásra is kellően felkészült gyermekgyógyászati – gyermekgégészeti – intézményben történő direkt gégetükrözéssel lehetséges, és minthogy az életet is veszélyeztető elváltozásról lehet szó, nemcsak lehetséges, de szükséges is.

Minthogy ezek a légzési zavarok már a szülőszobában felléphetnek, és néha az újszülött azonnali szakellátást igényel, fontos az újszülött-osztály és a fentiekben leírt felkészültségű gyermekgégész, a neonato-laryngológus szoros együttműködése. Ez a gyermekgégészeten belül is szűkebb szakterület legfőbb feladatának az újszülöttekkel kapcsolatos fül-orr-gégészeti problémák tisztázását és gyógyítását tartja.

További cikkeink a témában: