Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Allergia - Mindent, amit tudni kell róla

2007. szeptember 8. | Frissítve: 2016. október 25.

Forrás: Kismama magazin

Ha parlagfűmező felől fúj a szél, akkor csukjunk be ajtót, ablakot, meneküljünk földbe vájt pincébe, barlangba, vagy utazzunk távoli hegyekbe? Az allergia népbetegséggé vált, nem csoda, hogy a megelőzés lehetőségei az érdeklődés középpontjába kerültek.

Néhány óvintézkedés segíthet az allergia megelőzésében


Allergiás vagyok rá! - mondjuk mindenre, amiből elegünk van, amitől szabadulni szeretnénk. És valóban, rengeteg olyan allergén létezik, amire szervezetünk túlérzékenységgel válaszolhat: virágporra, macskaszőrre, tehéntejre, tojásra, bolhanyálra, háziporatka ürülékére, penészgomba spórájára, nikkelgombra, tartósítószerre, színezékre, gyógyszerre, egymásra. Igen, akár egymásra is, hiszen gyakorta tapasztaljuk, hogy az asztmatikus köhögés, a tüsszögőroham még súlyosabb lefolyású, ha közben még idegesítik is az embert.
Ezen a ponton aztán be is zárul a kör, viszkető szemmel, orral, állandó prüszköléssel, kínzó légszomjjal és vadul elvakart csalánkiütésekkel tényleg olyan pompásan érezzük magunkat, hogy átvitt és valós értelmében egyaránt mindennapjaink központi kérdésévé válik az allergia.

Súlyos vagy csak kellemetlen?

Az allergia az esetek túlnyomó részében nem halálos betegség, ám minden életkorban előfordulhat, hogy az allergiás reakció úgynevezett anafilaxiás sokk formájában jelentkezik. Ez életveszélyes állapot, a szervezet egészére kiterjedő allergiás reakció, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Leggyakrabban gyógyszertől, élelmiszertől, darázscsípéstől alakulhat ki.
Az allergiás asztma, amikor a betegség a tüdőt érinti, ugyancsak súlyos tüneteket okozhat, ha a beteg nem szippantja be időben az akut légszomj kezelésére szolgáló hörgőtágító sprayt, illetve nem használja rendszeresen a megelőző gyógyszereit. Ugyancsak súlyos, az életminőséget jelentősen rontó állapotot okozhatnak a különféle, allergiára visszavezethető bőrtünetek, mint például a tartósan fennálló atópiás ekcéma.
A táplálékallergiákkal együtt lehet élni, de ez sem egyszerű: a tünetmentesség eléréséhez szükséges diéták csak úgy tarthatók be, ha vásárláskor áttanulmányozzuk az élelmiszerek összetevőit, és lehetőleg csak otthon készülő ételt fogyasztunk. A légúti allergiák többsége csak az év meghatározott időszakában jelentkezik, de még a következményeit tekintve ártatlan tünetek is (állandó orrdugulás, tüsszögés, viszketegség) roppant kellemetlenek lehetnek.
Beteg vagy? Náthás vagy? - kérdezik a szénanáthástól naponta százszor, miközben ösztönösen hátrálnak öt lépést. Az sem éppen étvágygerjesztő, amikor például főzés közben a parlagfű-allergiás folyamatosan tüsszög és fújja az orrát, szemét pedig alig bírja nyitva tartani. Az allergiás megbetegedések tehát még legenyhébb formájukban is éppen elég kellemetlenek ahhoz, hogy mindent elkövessünk a megelőzés vagy a gyógyulás érdekében.

A megelőzés esélyei

Az utóbbi években a tudományos kutatások homlokterébe került ez a kérdés. A 2003-as európai allergológiai kongresszusról készült összefoglaló hatalmas puzzle játékhoz hasonlítja a jelenlegi helyzetet, ám addig még valószínűleg évek telnek el, amíg összeáll a kép. Az allergiás családi előzmények (apa, anya, testvér, nagyszülők ilyen típusú betegsége) továbbra is döntő tényezőnek számítanak.
A kutatások egyik érdekes vonulata azt próbálja tisztázni, milyen módon csökkenthető a megbetegedés valószínűsége a családi előzmények miatt rizikócsoportba tartozó gyerekeknél. Vizsgálják, hogy a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak terhesség alatti bevitele (például tengeri halak rendszeres fogyasztásával) milyen mértékben csökkenti vagy odázza el az allergiás tünetek jelentkezését az ő esetükben.
A hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás és a hozzátáplálás óvatos megkezdése továbbra is a legfontosabb megelőzési módszernek számít. Különösen hangsúlyoznunk kell a kizárólagosságot: éppen a szülés utáni napokban sokszor az indokolatlanul adott tápszer indítja útjára a kis újszülött allergiás kórtörténetét. Ugyancsak említésre méltóak a sajnos még mindig túl könnyedén adott antibiotikumok.
Minél fiatalabb csecsemőről van szó, annál károsabb számára a nyomós indok nélkül adott széles spektrumú antibiotikum, mert jelentősen károsítja hasznos baktériumokból felépülő bélflóráját. A két dolog összefügg: a kisbabáknál még a bélrendszer az a szerv, amelyen keresztül az allergia megnyilvánul.
A sérült bélnyálkahártyán át ugyanis közvetlenül a baba keringésébe juthatnak a fajtaidegen fehérjék, és allergiás túlérzékenységet eredményeznek - ám a konkrét tünetek csak jóval később, az allergénnel való ismételt találkozáskor jelentkeznek. Ezt a folyamatot nevezzük szenzitizációnak (vagyis érzékennyé válásnak).

Probiotikus "védelem"

Ha az édesanya már a terhesség során fogyaszt probiotikus készítményeket, és kizárólag szoptatja gyerekét az első hónapokban, a baba bélcsatornájában a hasznos baktériumok telepednek meg, s ez rendkívül hatásosnak bizonyul az atópiás ekcéma megelőzésében, legalábbis egyéves korig.

Mindig máshol támad

Az allergia számtalan megjelenési formájával találkozunk. Az első életév során a táplálékallergia és az atópiás ekcéma a leggyakoribb. Az évek múlásával és a következetesen betartott diéta hatására a táplálékallergia általában fokozatosan megszűnik. A későbbiekben egyre inkább a légúti allergének - pollenek, penész, szőr - válnak meghatározóvá.
Ez azt jelenti, hogy annál az embernél, aki allergiás hajlamot hordoz, többféle allergiatípus is kialakulhat élete folyamán akár párhuzamosan, akár egymás után. Ugyanígy változhat a tünetek súlyossága is. Az enyhe szénanátha bármikor átmehet egyre súlyosbodó asztmába, illetve a háziporatka-allergia magától is enyhülhet idővel.
Annál a gyereknél, aki csecsemőkorában tehéntej-allergiás volt, később nagyobb valószínűséggel számíthatunk a légúti allergia valamelyik formájára és asztmára is. A probléma gyökere tehát az, hogy a szervezet immunrendszere valamilyen oknál fogva sorozatosan tévesen reagál, olyan anyagokat (fehérjéket) azonosít "ellenséges behatolóként", amelyek valójában, önmagukban nem tekinthetők veszélyesnek.

Mi zavarja meg a védekezőrendszert?

Allergiásnak nevezhető tünetekről több száz éves könyvekben is olvashatunk, ám az kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedekben, különösen a fejlett országokban drámai növekedésnek lehetünk tanúi.
Sajnos nem mondhatjuk el, hogy csupán a térségben élők töredékét érintené a probléma: a gyerekkori asztma gyakorisága 2-5 százalék közötti, a táplálékallergia a csecsemők 4-6 százalékánál mutatható ki, az allergiás nátha pedig a gyerekekre jellemző 8 százalékos arányról felnőttkorra 11 százalékra növekedik, az angolszász országokban pedig az asztmagyakoriság a 30 százalékot is eléri. (Ezek az adatok a szakorvos által diagnosztizált esetekre vonatkoznak.) Látható tehát, hogy az úgynevezett "civilizációs hatások" az allergia szempontjából fölöttébb kedvezőtlenek.
Lássuk részletesen, pontosan milyen tényezőkről van szó:
- A fertőző betegségek veszélyesebbik hányadát oltásokkal előzzük meg, az egyéb betegségek ellen antibiotikumokkal védekezünk, ugyanakkor környezetünk az olykor túlzásba vitt higiénés rendszabályoknak (fertőtlenítős felmosás, antibakteriális szappan és így tovább) köszönhetően túlságosan tiszta. A következmény: az immunrendszer nem kapja meg azokat az ingereket (betegségek, fertőzések), amelyek természetes fejlődéséhez szükségesek, ehelyett működése kóros irányba tolódik el - olvashatjuk
Cserháti Endre professzor és Dr. Mezei Gyöngyi gyermekgyógyász allergológus könyvében.
- Azok a gyerekek, akik életük első három évében több, úgynevezett banális fertőzésen estek át, később lényegesen alacsonyabb arányban voltak allergiásak. Abban az esetben, ha súlyosabb, az alsó légutakat érintő fertőzésekről volt szó, ez már növelte az asztma előfordulásának gyakoriságát.
- A nyugat-európai országokban és a tengerentúlon sajnos gyakori, hogy a nők jelentős része (30-60 százaléka) el sem kezdi a szoptatást, illetve már az első két hónap folyamán abbahagyja. Ez is közrejátszik az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésében.
- Az állatok közelében, falun élő gyerekeknél ritkább az allergia, mivel immunrendszerük folyamatosan találkozott többféle baktériummal is.
- A dohányzás és a környezetünkben található szennyező anyagok károsítják a tüdőt, mely ennek következtében kevésbé ellenálló a súlyos légúti fertőzésekkel szemben. Ez az aktív és passzív dohányzásra egyaránt igaz, és akkor különösen sajnálatos kockázati tényező, ha a magzatot, majd a fejlődésben levő kisgyereket érinti.

Tüneti kezelés és gyógyítás

Az allergének egy részét el tudjuk kerülni, vagy legalábbis csökkenthetjük környezetünkben az előfordulásokat. A parlagfű irtása például közérdek, nem is nehéz megvalósítani, csak nem szabad megvárni vele a virágzást. Ahol védik az őshonos növényzetet, rendszerint nem tud elterjedni. Építkezéseken, letarolt területeken, sínek közt, ahol más növény nem tudna megmaradni, a parlagfű remekül eléldegél.
Nyilvánvaló, hogy annak, aki a poratkák végtermékére érzékeny, lakásából el kell tüntetnie a porfogókat, a moshatatlan kárpitokat, szőnyegeket, és nagy gondot kell fordítania arra, hogy takarítás közben szájmaszkot viseljen. Ez a praktikus eszköz gyógyszertárakban kapható, s akkor is ajánlatos felvenni, ha a pollenallergiás mindenáron fűnyírásba vagy parlagfűirtásba akar kezdeni. (Gyógyszertárban kapható körülbelül 1200 forintért.)
A légúti allergiák kezelésére manapság tüneti szereket ajánlanak, ezek az antihisztaminok. Hatásuk beálltához egy-két hét is szükséges lehet, ezért érdemes még az allergiaszezon kezdete előtt beszerezni a szükséges adagot. Ha a panaszok súlyosak, szoptatás alatt is nyugodtan lehet szedni ezeket a gyógyszereket, melyek hatásosan elnyomják a tüneteket.
A gyógyítás kilátásai ugyanakkor nem túlságosan biztatóak. Az úgynevezett immunterápia során az allergiát kiváltó anyag erős hígításait fecskendezik a beteg orrnyálkahártyájára vagy injekció formájában beadják. Apránként növelik az allergén mennyiségét, és így az esetek egy részében megszüntethető a túlérzékenység. A terápia két-három évet vesz igénybe, de csak néhány allergiatípusnál hatásos a módszer.

Melyek a leggyakoribb légúti allergének kisgyerekkorban?

3-4 éves korig nagyon nehéz meghatározni azokat az anyagokat, amelyek az adott gyereknél légúti allergiát váltanak ki. Ha kimutatható, akkor feltétlenül a pollen vezeti a sort. Ezután a leggyakoribb a háziporatka, utána a penészgombák következnek, majd az állatszőr. Ebben a korban gyakran előfordul, hogy az orvos kénytelen kizárólag a klinikai tünetek alapján végezni a kezelést, nem támaszkodhat konkrét vizsgálati eredményekre.

Mi a polip? Kialakulása összefügghet-e az allergiával?

A polip az arcüregek és/vagy az orr nyálkahártyájának burjánzása. Ez akár kezeletlen allergia miatt is létrejöhet, hiszen ebben az esetben a nyálkahártya szinte folyamatosan gyulladásban van, és hajlamos a burjánzásra. Ha kezelik az allergiát, a polip visszafejlődhet néhány hónap alatt. Ezt az állapotot CT- (komputertomográfos) vagy MR- (mágneses magrezonanciás) vizsgálattal lehet megállapítani. A röntgenkép nem alkalmas a jó diagnózis felállítására. Ha a polip nem fejlődik vissza, műtéttel szokták eltávolítani.

Miért nem lehet a táplálékallergiát a szénanáthához hasonlóan antihisztaminokkal kezelni?

Teljesen más folyamatok játszódnak le a táplálékallergia és a légúti allergia tüneteinek megjelenésekor. A légúti allergének a jól hozzáférhető nyálkahártyák allergénkötő helyeire férkőznek be, és hisztaminszerű anyagok felszabadulását okozzák. Az antihisztamin úgy előzi meg a reakciót, hogy leköti ezeket a helyeket, és meggátolja ezeknek az anyagoknak a felszabadulását.
A táplálékallergia folyamata ennél sokkal összetettebb, szinte az egész szervezetet érintő reakciókat vált ki, másféle sejtek szintjén, és másféle kémiai folyamatokkal. Itt is a nyálkahártyából indul ki a probléma: a bélnyálkahártya áteresztőképessége változik meg. De a bejutó anyagok igen szerteágazó változásokat okoznak a szervezetben. Az egyetlen kezelési mód az allergén kiiktatása az étrendből.
Szaktanácsadó: Dr. Székely Ágnes gyermekorvos, fül-orr-gégész szakorvos.
Hasznos linkek:
Pollenjelentés, parlagfűellenes akciók, többféle fotó a növényről: www.parlagfu.hu
Asztmás és allergiás betegek országos szövetsége: www.abosz.hu
Az ÁNTSZ aerobiológiai hálózata, pollenjelentés: www.gov.hu/oki
Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság: www.makit.hu

Hozzászólások

Milyen lehet a boldogság illata? (X)

Lépj hátra és lazulj el a Lenor segítségével!

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések