Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A nap, amikor behorpadt a lányom feje

Szerző: Fodor Marcsi

2011. június 26. | Frissítve: 2016. augusztus 8.

Forrás: babaszoba.hu

Amikor a gyerek feláll, a szülők örömujjongásban törnek ki. Az egész nem több, mint egy pillanat, és aztán a gyerek elesik. Bumm.... egyszer, kétszer... aztán a puffanások egyre gyakoribbak és durvábbak lesznek.

A nap, amikor behorpadt a lányom feje

Persze vannak nagyon ügyesen eső gyerekek is, akik tudják, hogy a popsijukra kell pottyanni, de vannak, akik egyszerűen nem jönnek rá a dolog nyitjára. Állnak merev lábakkal, és amikor elfáradnak, egyszerűen elengedik a kapaszkodójukat, és egyenes háttal zuhannak hátra.
Én az elsőszülöttemnél még a járókát is kipárnáztam, és órákon át álltam mögötte, hogy amikor esik, elkapjam a fejét. Persze így se sikerült mindentől megvédeni. Bíborka lányom hét hónaposan felállt, nyolc hónaposan már járt. Mit járt, szaladt! És aki ezért most irigyel, annak elmondom, hogy ez a korai járkálás kicsit se jó dolog, mert ennyi idősen még iszonyú rossz a gyerekek koordinációja, és mindennek nekimennek.
Lefejelik a falat, az ajtót, az asztalt, és az enyémnek sikerült még a puha díványnak is megtalálni azt az ujjnyi faszegélyét, de olyan erővel, hogy behorpadt a kis feje. Persze felém futott, amikor elesett. És majdnem el is kaptam. Épp egy ujjnyi hiányzott hozzá. És a fején épp egyujjnyi volt a horpadás. Ha akartam volna, simán belefektethetem az ujjam.
Korábban fogalmam sem volt arról, hogy a puha kis gyerekkoponya képes behorpadni. Döbbenetes látvány volt. Persze majd elájultam az ijedtségtől, "beszakadt a feje, most zúzta össze az agyát!" - mantráztam magamban a rémülten. És azonnal rohantam a homeopátiás dobozkámhoz.

Segítség a dobozból

Éppen pár héttel korábban panaszoltam el a doktor néniknek, hogy a lányom milyen sokat esik, és ő azt tanácsolta, hogy ilyenkor adjak neki hegyi árnikából készült (Arnica montana) golyócskát. Fejsérülésekre kifejezetten jó, tette hozzá. Mintha csak a jövőbe látott volna. Gyorsan bedobtam a gyerek szájába öt golyócskát, és már rohantam is le a lépcsőn, be az ügyeletre. Biztos voltam abban, hogy komoly a baj. Szerencsére a röntgenfelvétel után kiderült, csont nem tört, ez bizony csak egy horpadás, igaz, annak elég súlyos.
- Jól be fog pirosodni, aztán majd lila és zöld lesz. És mivel a gyerek már áll, ez a szín kicsit le fog csúszni a szemére is, de nem kell megijedni, majd felszívódik - ezzel küldtek haza minket. Hazafelé utókezelésként adtam újabb öt golyócskát, és másnap vártam a pirosodást és lilulást. De semmi nem látszott. Pontosabban a horpadás nagyon is erősen - még fél évvel később is jól kivehető volt. De az a szemre leficcenő véraláfutás, amit a doki jósolt, nálunk nem jelent meg. Persze mondhatnám, hogy az én gyerekem ilyen jól gyógyul, ha pár hónappal később nem ütötte volna be egy vendégségben a fejét.
Nem volt nálam a homeopátiás kis patikám, így arra semmit nem kapott. A nagy lila folt messziről jelezte, hogy bizony ez a kobak odakoccant. És azt is, hogy anya nem vitt magával bogyókat. Azóta ami rajtam múlik, megteszem. Viszem magammal, amivel segíteni tudok.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések