Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A lányok, azok egészen mások

Szerző: Dr. Vészi Zsuzsanna

2002. november 25. | Frissítve: 2015. július 13.

Forrás: Anyák Lapja

"Doktornő drága, ma hajnalban megszületett! Erős, egészséges, gyönyörű - és ráadásul lány! Mindig is lányt akartam, mert ők olyan édesek, cicásak. Hogy egy hete még mást mondtam? Hát persze, a fiúk is helyesek, de egy lány - az mégiscsak más."

Miben mások a lányok?

Az újdonsült papának teljesen igaza van, mások a lányok

A pólyában talán még összetéveszthetők a fiúkkal, de ahogy lekerülnek a ruhadarabok, nyilvánvalóvá válik a különbség. Nem is csak arra célzok, amit a pelenka rejt, hanem arra, hogy egy fiú- és egy lánybaba legtöbbször hason fekve is jól megkülönböztethető egymástól: a hát körvonala, a popsi domborulata, a derék ívelése alapján jó eséllyel eltalálhatjuk, melyik nemhez tartoznak.

Kezdetben vala...

A gyermek neme a fogantatás pillanatában eldől. Nem a petesejten múlik, mert - a maga állandó X kromoszómájával - a női ivarsejt csak vár. Várja, hogy a nagy élet-halál harcból melyik hímivarsejt (más szavakkal ondósejt, spermium) kerül ki győztesen, és a sok százezer "versenyző" közül melyik lesz az egyetlen, amely sikeresen célhoz érve összeolvad vele. Ha a győztes ondósejt X nemi kromoszómát tartalmaz, akkor lány, ha Y-t, akkor fiú fog kilenc hónap múlva megszületni.

Első hallásra tehát úgy tűnik, mintha a gyermek neme egyedül az apán múlna - még ha ez a választás természetesen nem is tudatos. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha a petesejt valóban csupán passzív szemlélője lenne az eseményeknek. De nem az. Miközben az ondósejtek nagy versenyfutása zajlik, a petesejt olyan vegyületeket bocsát ki magából, amelyekkel képessé válik valamelyest szelektálni, választani a spermiumok közül. Egyeseket taszít, másokat vonz, így végül rajta (is) múlik, melyik spermium termékenyíti meg.

Hány petesejt?

Amint eldőlt a nagy kérdés, megindul az embrió szöveteinek, szerveinek kialakulása. A 20-24 hetes lánymagzat petefészkei már vagy tízmillió petesejtet tartalmaznak. Ezek a petesejtek mind egy-egy tüszőnek, egy-egy folyadékkal teli üregnek a falába ágyazódtak be. A várandósság következő hónapjai alatt a petesejtek nagyobbik része folyamatosan szétesik, ám amikor a baba megszületik, még így is marad belőlük - vagy egymillió.

A születés után a petesejt-pusztulás tovább folytatódik, és mire beköszönt a kamaszkor, a menstruáció időszaka, alig 400 ezer marad "raktáron". Ám ez a szám is hatalmas ahhoz képest, hogy a nő termékeny életszakasza folyamán mindössze 400 alkalommal fog menstruálni, azaz 400 petesejt fog a petefészekből kiszabadulni. Lám, amikor a fajfenntartás a tét, a természet milyen nagy tartalékokkal, "ráhagyással" dolgozik!

Mivel minden egyes petesejtünk velünk születik, a termékeny életszakasz végén, az ötödik iksz tájékán sorra kerülő, tüszőrepedéskor kiszabaduló petesejtek már ugyancsak "öregecskék". A múló idő nyomot hagy rajtuk is, károsodhatnak, ezért az idősebb terheseknél nagyobb annak a veszélye, hogy magzatuk genetikai károsodással születik meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy negyven felé már ne szüljünk gyereket! Csupán jobban oda kell figyelnünk, és a terhesség alatt el kell végeztetni az összes fontos magzatvizsgálatot.

Gyengébbik nem?

Szó sincs róla! Lehet, hogy a férfiak nagyobb sportteljesítményekre képesek, mint a nők, erősebb az izomzatuk, és gyorsabban is futnak, de ez nem jelenti azt, hogy biológiailag jobb felépítésűek lennének. Ellenkezőleg! Statisztikai tény, hogy szerte a világon - ha csak egy kicsivel is -, de több kisfiú születik, mint kislány. A bölcs természet így ellensúlyozza azt a biológiai tényt, hogy a fiúcsecsemők esendőbbek a lányoknál, és több közöttük a veleszületett rendellenesség, nagyobb a szülési szövődmények és fertőzések veszélye. A férfiak később is betegesebbeknek bizonyulnak.

A túlhajszoltság, a gyengébb stressztűrő- képesség nagyobb számban sodor infarktusba férfit, mint nőt. A hölgyek szívósabbak, jó pár évvel tovább is élnek. Persze hiba lenne mindennek okát kizárólag a génekben keresni, a helyzet ennél azért bonyolultabb. Elég csak arra utalnunk, hogy a nők könnyebben, rugalmasabban alkalmazkodnak az élet megpróbáltatásaihoz, "könnyebben hajlanak, mint törnek". (Az más kérdés, hogy a jutalom: pár év keserves - nagyritkán édes - özvegység.)

Bimbó, rózsa, ...elvirágzás

A nők élete három nagy korszakra osztható. Az első a gyermekkor, amely - legalábbis biológiai értelemben - az első menstruációval véget ér. A középső 30-35 évig tartó időszak a fogamzóképesség kora, amikor a nő teherbe eshet és szülhet. Valamikor 45-50 év között a havi vérzés elmarad, és a nők belépnek a harmadik életszakaszba, melyet a nőgyógyászok menopauzának neveznek.

Az egyes életszakaszok között nincs éles határ, nem egyik napról a másikra változunk meg. Az átmenetet gyakran hosszú évekig tartó, válságokkal teli időszakaszok tarkítják. Az egyik ilyen "forradalmi" korszak a pubertás, a kamaszkor, amikor a kislány fokozatosan nővé érik. A másik a klimax, a változás kora, amikor a női hormonok termelődése fokozatosan csökken, majd meg is szűnik.

A miniatürizált nő

Egy újszülött kislányban, ha miniatürizált formában is, de már jelen van minden, amire később szüksége lesz. Van két apró petefészke, benne a később aktivizálódó petesejtekkel. Megvan a két kis vékony méhkürtje, pöttömnyi méhe és hüvelye. Csiklója, nagyajkai születéskor még viszonylag nagynak tűnnek, sőt váladékosak is lehetnek. Ezért az anya hormonjai felelősek, akárcsak az újszülöttek mellduzzanatáért. A női hormonok ugyanis a lepényen keresztül bejutnak a magzat vérkeringésébe, és jó pár hétig eltart, míg teljesen lebomlanak és kiürülnek az újszülött testéből. Bár a lánycsecsemő szervezete ilyenkor még nemigen termel saját női hormont, egy-két éven belül nyilvánvalóvá válik, hogy a "gyengébb" nemhez tartozik.

"Kialakul a nemi azonosságtudata" - ilyen szépen fejezik ki magukat a szakma okosai. A hétköznapi életben ez azt jelenti, hogy a másfél éves Lilike már sejti, ő valahogy más, mint a szomszédék Andriskája. Két és fél éves korában ezt már határozotton tudja is. Hogy mitől érzi magát Lilike lánynak? Nem biológiai okok, nem is a két X kromoszómája miatt, legalábbis nem elsősorban attól.

A meghatározó az, hogy milyen viselkedést várnak el tőle a szülei, hogy ők milyennek akarják látni a gyereküket. Ezt az igényüket - hogy Lilike igazi lány legyen - számtalan módon kifejezik. Például a ruhával: régebben a lánycsecsemőket rózsaszínbe, a fiúkat kékbe öltöztették, ez mára már kiment a divatból. Ám a kislányok a rugdalódzó mellé, már alig egyévesen kapnak valami "nőcis szerelést", fodros szoknyácskát, habos ruhácskát. Lilike haja még ugyancsak ritkás, de anyukája, máris színes csattal tűzi össze. Bár a kicsi lány szívesen tologatna játékautókat is, de biztosak lehetünk abban, hogy a második születésnapjára babát kap, és nem dömpert, mint Andriska. Egy lánynak az dukál.

Az öt-hatéves lányok az óvodában főzőcskéznek, babát ringatnak, ruhatárukat bővítik. A fiúk inkább harci játékokat játszanak, de a papás játékba is szívesen bekapcsolódnak - mint dörmögő hangú apukák. Tanulságos megfigyelni gyermekeinket, amint minket utánoznak.

Kislányból nagylány

Az első menstruáció nagy esemény a kamaszlány életében. Testileg nem gyerek többé, és belép abba a három-négy évtizedig tartó korszakba, amelyet a termékenység időszakának nevezünk. Az első vérzés persze nem éri váratlanul a leányt, hisz a megelőző 2-3 évben már szembetűnő testi (és lelki) változásokon esett át. Először megduzzadtak és érzékenynyé váltak az emlőbimbói, majd a mell mirigyes szövete is domborodni kezdett. Megjelent a szőrzet az ágyékon és a hónaljban, nőies ívet kapott a csípő, a derék. Felszaporodtak a bőr izzadságmirigyei, melynek következtében a kamaszok erősen izzadni kezdtek.

A faggyúmirigyek is fokozottan működtek, ezért jelentek meg a pattanások, mitesszerek. A legtöbb kislány tizenegy és tizenhárom éves kora között menstruál először. Akad azonban olyan, akinek már tízéves korában és ellenkezőleg, akinek csak tizenöt évesen jön meg a vérzése. A nemi érés üteme többnyire öröklődik, mert a legtöbb lány körülbelül annyi idős korában kezd menstruálni, mint a mamája.

Érdekes az összefüggés az első menstruáció időpontja és a növekedés üteme között. A havi vérzés kezdete előtti egy-két évre esik a növekedési csúcs, amikor a lányok évente akár 6-10 centimétert is képesek nőni. Amikor menstruálni kezdenek, a növekedési ütem lényegesen lassul, és a következő két évben összesen már csak 5-6 centiméteres nyúlás várható. Mindebből az is következik, hogy akiknél viszonylag korán, 11 év körül vagy még annál is hamarabb jelentkezik az első havi vérzés, azok nemigen szoktak magasra nőni.

A nőgyógyásznál

Nőgyógyászati problémája már egy kislánynak, pláne egy serdülőnek is lehet. Jelentkezhet hüvelyi folyás, fertőzés, adódhatnak vérzési gondok, sőt idővel a fogamzásgátlás kérdésével is foglalkozni kell. Az első nőgyógyászati vizsgálattól bizony nagyon félnek a kisebb és nagyobb leányok, ezért nagyon fontos, hogy előre felkészítsük arra, mi történik velük a rendelőben. Ne "essünk be" az első nőgyógyászhoz.

Tudjuk meg ismerőseinktől, esetleg kérjünk tanácsot házi- vagy gyermekorvosunktól, kit érdemes felkeresnünk, ki foglalkozik kellő türelemmel és tapintattal a fiatal korosztállyal. Ha a vizsgálat időpontjáról megállapodtunk a nőgyógyásszal, mindig kérdezzünk rá, hogy teli hólyaggal kell-e menni vagy előtte pisiljen-e a gyerek. Ha hasi ultrahangvizsgálat is lesz, jobb a teli hólyag, tehát két-három óráig ne pisiljen előtte. Ha nem lesz ultrahang, közvetlenül a vizsgálat előtt tanácsos WC-re menni.

A gyerekeket nem csak hagyományos, háton fekvő helyzetben szokták a nőgyógyászok megvizsgálni. Az orvos betapinthat a vizsgálóasztalon térdeplő, könyökére támaszkodó gyerek végbelébe is, főleg ha a lány még kicsi vagy ha nemi életet még nem élő nagyobb serdülőről van szó. Bármennyire kínos tud lenni egy ilyen vizsgált, nagyon fontos. Ez is hozzátartozik a nővé serdülő lány életéhez.

Hozzászólások

Így aludhat jobban a baba

Ha a baba boldog és kiegyensúlyozott, az édesanyja is az - ez az összefüggés pedig fordítva is fennáll.

Biztonságos, pihentető éjszaka a babáddal? Rajtad is áll!

Tudtad, hogy az alvási környezet megfelelő kialakítása nagyban befolyásolhatja babád alvását, ezzel együtt pedig a te éjszakádat is? Hol és hogyan érdemes altatni, hogy mindenkinek komfortos legyen?

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések