Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A kisbaba játékai

Szerző: Pusztai Éva

2003. február 14.

Forrás: HáziPatika.com

A gyerekek játéka az első három évben a testi-szellemi fejlődés és a világ felfedezésének nélkülözhetetlen része. A felnőttek sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, milyen játékot vegyenek a kicsinek. A döntéshez érdemes megismerni a babák játékfejlődését.

Az újszülött hat-nyolc hetes korban veszi észre a saját kezét, és ez a látvány nagyjából három hónapig le is köti a figyelmét. A hadonászó-kapálódzó kéz közelítése, távolítása, szájba vétele, majd később a két kéz összeérintése egy nagyon hosszú fejlődés első lépcsőfoka. A negyedik hónapban sikerül a gyereknek pár napos megfigyelés, majd próbálkozás után megérinteni a mellé tett játékokat. Megfogni eleinte még nem tudja, inkább az a jellemző, hogy eltolja őket magától. Ha mégis megkaparintja a tárgyakat, a még meglévő fogóreflexszel olyan görcsösen tartja, hogy sokáig nem képes elengedni.
Első játéknak a színes mintás kendők a legalkalmasabbak, ezek puhák, könnyen megragadhatók, változtatják alakjukat. Az első fél év végén már képes a gyerek a csörgővel, láncra fűzött színes műanyag lapokkal is játszani. Fontos, hogy ezek hangja ne legyen ijesztő, és ha véletlenül a kisbaba arcára esnek, ne okozzanak fájdalmat. A színes, puha műanyag figurák ebben az életkorban még bármit formázhatnak, a lényeg, hogy minél változatosabb legyen a felszínük, és a gyerek meg tudja fogni, szorítani őket. Előfordul, hogy egy-egy konyhai eszköz például egy kisebb műanyag szűrőtál is kiváló játéknak bizonyul, órákra leköti a figyelmét, kis ujjait fáradhatatlanul illesztgeti a tál lyukaiba. Ebben az életszakaszban a játszás abból áll, hogy felvesz, letesz, szájába vesz, nyalogat, rág, kapargat, forgat és leginkább kitartóan nézeget minden keze ügyébe kerülő tárgyat.
Fél éves kor után megváltozik a játékhasználat: mind többször vesz két tárgyat a kezébe, először felváltva nézegeti, majd összeütögeti őket, s amint megtanult ülni, eljön a tárgyak egymásba rakásának időszaka. A szülők sokszor azt hiszik, a gyerek "rosszaságának" jele, hogy azonnal kiborítja a felnőtt által gondosan egymásba illesztett építőkockákat. Ám ez a látszólagos "rombolás" valójában egy fontos fejlődési fázis, ami után hamarosan eljön az "alkotás" időszaka. Általában a kilenc-tizedik hónap táján lehet felfedezni a gyerek játékában valamiféle elképzelést, több lépcsős tervet. Most már nem csupán megérinteni, megszerezni, szétszórni akarja a tárgyakat, hanem kezdi őket összegyűjteni, sőt válogatni. Fontos, hogy ebben a korban sokféle, egymásba illesztésre alkalmas játéka legyen.
Általánosságban elmondható, hogy egyéves kor alatt felesleges és akár veszélyes is lehet túl sok játékkal elhalmozni a gyereket. A kiságyában, hempergőjében mindig csak olyan játékok legyenek, amelyekkel szívesen játszik. Ami nem kelti fel az érdeklődését, több napig nem veszi kézbe, azt tegyük el egy időre, hátha később megkedveli. A biztonság ebben az életkorban különösen fontos a játék kiválasztásakor. Soha ne kerüljön a kezébe olyan kis tárgy, amit egészen a szájába tud venni. Minden játéknak törés nélkül ki kell bírnia, hogy a gyerek egy másik játékhoz vagy az ágy rácsához ütögeti. Mivel a kicsik mindent a szájukba vesznek, és ez nem akadályozható meg, ügyeljünk arra, hogy színtartók legyenek a textiljátékok. A szőrös figurák egy év alatt semmiképpen sem ajánlatosak, és ne adjunk a kezébe olyan babát se, aminek a ruhája, cipője stb. levehető. Ezeket ugyanis begyömöszölheti a szájába!
A játékot a kisgyerek nagyon komolyan veszi, igyekezzünk mi is megfontoltan viselkedni ebben a kérdésben. Vagyis a gyerek szükségleteiből kiindulva azt vegyünk neki, és úgy játsszunk vele, ami az életkorának megfelelő. Várjuk meg, amíg kezdeményez, például felénk nyújtja kedvenc játékát. Ebben az életkorban a szülővel való "játszás" leggyakoribb formája a kukucs, amikor elbújunk valami mögé, majd újra megjelenünk. A kicsik másik kedvelt játéka a neki nyújtott játék elvétele, majd visszaadása. Ez vég nélkül ismétlődik, nekünk talán kicsit egyhangúan, de a gyerek boldog izgalma elárulja, ő nagyon komolyan veszi. Vagyis, sose legyünk türelmetlenek, mert igaz, hogy mi ennél sokkal "konstruktívabb" játékokat is ismerünk, de amikor lekuporodunk a gyermekünk mellé, az ne elsősorban a mi szórakozásunkat szolgálja, hanem az ő örömét, fejlődését.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések