Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A gyermek immunrendszerének fejlődése

Szerző: Kiss Virág

2017. január 4.

Forrás: babaszoba.hu

Az immunrendszer egy olyan védekező rendszer, amely a kívülről behatoló kórokozók és az életünket veszélyeztető sejtek ellen nyújt védelmet. Mit kell tudnunk a fejlődéséről?

A gyermek immunrendszerének fejlődése

Az immunrendszerünket kétféleképpen lehet osztályozni: van egy veleszületett (öröklött) és egy szerzett része.
Más felosztás szerint az immunrendszer a sejtes és az ún. humorális összetevőkből áll. A humorális, a szervezetben termelődő ellenanyagok (immunglobulinok) összességét jelenti. A veleszületett immunitást a gének határozzák meg, így ha ez károsodott, akkor már az első napoktól veszélyben van a gyermek.
A sejtes immunválasz a megváltozott tulajdonságú (pl. daganatos) sejtek, az idegen szövetek és a sejten belüli túlélő kórokozók elleni védekezést jelenti. Ha például az újszülött sejtes védekezése nem megfelelő, akkor akár a BCG oltás is életveszélyes lehet. Ez azonban szerencsére nagyon ritka.
A szerzett immunitást az élet folyamán átélt fertőzések, idegen anyagokkal való találkozások alakítják ki, ezért van az, hogy a picik sokkal gyakrabban betegek, mint a felnőttek, ugyanakkor ezzel szerzik be a védőanyagokat, amelyek a későbbi életük során fontos szerepet játszanak.
Ezért, ha üvegbúra alá tesszük gyermekünket, ezzel nem használunk, hanem ártunk neki, mivel immunrendszere nem lesz felkészülve a későbbi fertőzésekre. Sajnos a veleszületett immunhiányban szenvedőket, illetve a valamilyen okból immun-károsodott egyéneket azonban tényleg üvegbúra alá kell tenni, ez az úgynevezett steril szoba (ilyen található például a Szent László Kórházban).

Születés és immunrendszer

A magzati életben az ún. IgG típusú anyai immunglobulinok átjutnak a méhlepényen, és egy ideig még megtalálhatóak a csecsemő szervezetében, de a nagyobb védőanyagok már nem jutnak át, sőt a sejtek sem. A szülésnél azonban a véres kontaktus alkalmával újabb ellenanyagok alakulhatnak ki: emiatt például az Rh negatív anyuka Rh pozitív vércsoportú gyermekénél súlyos sárgaság jöhet létre (ezért adják az antiD-t az anyukának.)
Már a megszületés pillanatától kezdve találkozik a gyermek a külvilág idegen anyagaival, amikre az immunrendszere válaszol. Érdekesség, hogy a megszületés módja is eltérő választ generál. A hüvelyi úton történő születéskor az anyai baktérium-flórával szoros kapcsolatba kerül a baba. A császármetszésnél sterilebbek a körülmények, utána azonban gyakrabban szorul antibiotikus kezelésre a pici, ami kifejezetten az immunrendszer fejlődése ellen hat.
A bél-baktériumoknak jelentős szerepük van a szerzett immunitás kialakításában. Az egyénre jellemző sajátosságukat a táplálás módja (anyatejes illetve a tápszeres táplálás) is befolyásolja.
Már évtizedek óta igazolták, hogy jobb a fertőző betegségek elleni védekezése azoknak a gyermekeknek, akik anyatejes táplálásban részesülnek, mint akik tápszert kapnak. A szoptatás során ugyanis immunglobulinokat is kap az anyatejjel a baba. Sajnos a védőanyagok csak az egészen friss anyatejben vannak benne, a lefejt és tárolt, vagy lefagyasztott anyatejben már nem találhatóak meg. Az anyatej védőhatása nemcsak a bélrendszeri, de légúti fertőzések ellen is véd, és az allergia megelőzésben is jelentős szerepe van.

Növekedés és immunrendszer

Ahogy cseperedik a gyermek, a továbbiakban az immunrendszerét többféle környezeti tényező fogja befolyásolni. Nézzünk néhányat ezek közül:
- Van-e testvére?
- Hányszor kap antibiotikus kezelést a kicsi?
- Mikor kezd el közösségbe járni?
- Milyen higiénés körülmények között él?
Ez utóbbinál jó, ha az arany középutat választjuk, hiszen sem a túlzott sterilitás, sem a nagy kosz nem hasznos az immunrendszer fejlődése szempontjából.
A gyermek immunrendszerének fejlettsége nagyjából 12-14 éves korra lesz hasonló a felnőttekéhez.

Gond lehet az immunrendszerével?

Az öröklött immunhiányra akkor kell gondolni, ha valakinek a családban van már ilyen ismert betegsége. Egyébként abban az esetben merül fel a lehetősége, ha az átlagosnál gyakrabban van egy gyermeknek légúti betegsége, vagy ezek nagyon elhúzódnak, esetleg nemcsak náthás és hurutos, hanem ismételten tüdőgyulladása, más, hetekig tartó fertőzése van. A közösségbejárás megkezdésekor normálisnak tekinthető, ha az őszi-téli időszakban havi 1 betegsége van a gyermeknek, de ebből egy hét alatt meggyógyul.

A hozzátáplálás és az immunrendszer

Abban az esetben, ha az anya szoptatás alatt vegyesen táplálkozik, akkor minden ételből jut egy kicsi a babának is. Természetesen az anyatejben csak nanogrammos mennyiségben jelennek meg ezek a fehérjék, de kimutathatóak. Ezért, ha 4-6 hónapos kor környékén megkezdjük a hozzátáplálást, már nem érik váratlanul a baba szervezetét a táplálék-allergének, bár igaz, hogy a nagyobb mennyiség hirtelen reakciót válthat ki.
Ennek ellenére bátran adjunk a csecsemőknek új ételeket, de a védőnők, vagy orvosok által javasolt sorrendben: a gyümölcsökkel, zöldségekkel, gabonafélékkel kezdve, majd fokozatosan át lehet térni az állati eredetűekre (hús, sajt, stb.) is.

A védőoltások és az immunrendszer

A védőoltások egyes speciális fertőzés elleni védekezőképesség kialakításában játszanak szerepet. Ezen fertőzések nagy része veszélyes szövődményekkel, akár halállal is járhat (pl. tetanusz), illetve ha valaki terhessége alatt kapja el, akkor az magzatkárosító hatású lehet (pl. rubeola). Ezért a védőoltás megkapásának nagyon nagy jelentősége van, nemcsak az egyén, hanem a vele együtt élők szempontjából is. A védőoltás hasonló immun-reakciót vált ki az oltott szervezetében, mint maga a fertőzés, és tünetek nélkül, vagy nagyon enyhe reakcióval jön létre a védekezőképesség.
Van, hogy ez enyhébb és rövidebb ideig tartó védettséget hoz létre, mint maga a betegség, de ennek ellenére - ha jó az átoltottság (magyarul mindenki megkapta az oltást és védve vannak a fertőzés ellen) -, akkor nem jelentkezhet újra a betegség.
Ezért problémás, ha egyes szülők tévtanokra alapozva nem adatják be gyermeküknek az oltást, mivel ha mégis valaki külföldről behoz egy súlyos fertőzést, akkor az ő gyermeke nem lesz védett ez ellen.
A cikk elkészítéséhez dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa nyújtott segítséget.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések