Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A babaétel-készítés "tudománya"

2007. november 10. | Frissítve: 2016. május 5.

Forrás: Kismama magazin

A babaételek nem kívánnak nagy főzőtudományt és különleges felszerelést. Ezúttal a kényelmes és bonyodalommentes ételkészítéshez szeretnénk ötleteket adni.

Érdeklődni kezd az ételek iránt

A legtöbb baba fél éves kora körül kezd el érdeklődni a felnőttek ételei iránt. Ha néhány hónappal korábban belenézünk a szájába, meggyőződhetünk róla, hogy még nincs felkészülve a szilárd ételek fogyasztására: nincsenek fogai, és nyelvének reflexes mozgásával inkább kifelé lökdösi az ételt, mint be.

A szilárd ételek túlságosan korai bevezetése nem szolgálja a csecsemő érdekét. A főtt krumpli vagy répa nem veheti fel a versenyt az anyatejjel sem vitamin-, sem energiatartalom tekintetében. Erről bármelyik tápanyagtáblázat segítségével magunk is meggyőződhetünk. A főzeléket, gyümölcsöt (vagy gabonakását) ezért a hozzátáplálás megkezdésének első hónapjaiban feltétlenül szopás után kínáljuk, hogy valóban csak kiegészítésről legyen szó.

Kezdődhet a kóstolgatás!


Később magától is úgy alakul, hogy egy-egy szopás elmaradozik, amint a kisgyerek nagyobb étvággyal kezd falatozni. Nincs szükség arra, hogy egy szopást elhagyjunk, és főzelékkel helyettesítsünk. Más a helyzet akkor, ha a szülő dolgozik vagy tanul.

Ebben az esetben hat hónapos kortól kezdve nyugodtan beiktathatunk a távollét idejére egy-egy étkezést, de csak akkor, ha a kisbaba már szívesen fogadja. Az evést soha nem szabad erőltetni! Ugyanez a javaslat természetesen a tápszeres babákra is vonatkozik, a hetedik hónap eltelte után viszont, ha ízlenek az új falatok, elhagyhatunk egy tápszeres étkezést.

Elérkezett a "szilárd" ételek ideje!

A csecsemő szervezete az első év közepe felé válik alkalmassá az anyatejen kívül más táplálékok befogadására. Íme a legfontosabb jelek:

  • Az emésztőszervekben megnő az emésztéshez szükséges enzimek mennyisége. Ezt abból láthatjuk, hogy a pelusban egyre inkább emésztett formában látjuk viszont az ételt, nem ugyanolyan állagban és színben, mint ahogy elfogyasztotta.

  • Elkezdődik a fogzás. A fogacskák áttörése után egyre szívesebben csócsálgatja a darabos ételeket is.

  • A baba megtanul egyedül ülni, a kéz és a száj közötti összehangolt mozgás tökéletesedik. Ez a feltétele annak, hogy saját maga is a szájához tudja juttatni a falatot.

  • Kifejezett érdeklődést mutat, ha a családtagokat enni látja, nyúlkál az ételért.
  • Fogjunk hozzá!

    Ha mindez együtt van, jöhetnek az első falatok. Ebben az időszakban valóban csak falatokról van szó. Ne feledkezzünk meg róla, hogy ilyenkor még csak az új ízekkel való ismerkedés a cél, és nem az, hogy jóllakassuk a babát a "kanalas" ennivalóval. Az első hetekben tehát egészen kis mennyiségű ételre lesz szükségünk egy-egy etetésnél.

    Egyszerű a dolgunk, ha a családnak is főzünk, hiszen ekkor elég, ha elkülönítünk egy keveset a megtisztított zöldségből. A gyökérzöldségeket nem elég csak megmosni, ledörzsölni. Hámozzuk le vékonyan a külső réteget, és vágjuk le a hegyét - tövét. Így megszabadulhatunk az esetleges vegyszermaradékoktól is. Répa, cékla, retek, burgonya tisztításához nagyon jól beválik a hámozó kés. Tisztítás után alapos lemosás következik, majd szeletelés.

    Fontos, hogy külön vágódeszkát használjunk a zöldségféléknek, és a húsféléknek, így csökkenthetjük az ételmérgezés veszélyét.

    Főzzük, ne főzzük?

    Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségféléket nyersen a legjobb fogyasztani. Ez részben igaz is, hiszen valóban több benne a hasznos anyag, ám a baba szervezete még nem készült fel arra, hogy mindezt feldolgozza. Az első évben jobb, ha főként főtt ételeken él az apróság. Vásároljunk a babának egy kis nyeles lábost - nem érdemes a több literes edényeket bevetni ilyen mini adag miatt.

    A felkockázott zöldséget kevés vízben, a lábost lefedve pároljuk. Ha hamar szeretnénk végezni, használhatunk gyorsfőző edényt: ebben pár perc alatt elkészül a babaebéd, és jóval zamatosabb, mintha hagyományos lábosban készült volna. Sót, cukrot, erős aromájú fűszereket az ételek bevezetésének első hónapjaiban semmiképp se használjunk.

    Tálalás - igény szerint

    Nem is olyan régen élt még a szokás, hogy - talán a könnyebbség kedvéért - a főzelékféléket és a kásákat is cumisüvegből adták a gyerekeknek. Fél éves kor után azonban minden egészséges baba képes arra, hogy a mamája ujjáról, kanálból vagy a saját kezéből meg tudja enni a felkínált ételt.

    Nincs szükség arra, hogy folyékonyra hígítsuk a főzelékféléket. Elegendő, ha a főtt zöldséget villával összetörjük, és egy kis főzőlével, vagy néhány csepp anyatejjel lágyabbá keverjük. Ha nagyobb mennyiségű, például fagyasztásra szánt főzelékfélét szeretnénk összetörni, ezt krumplinyomóval tehetjük meg legkönnyebben. Ha csak néhány kanálnyi pempőt akarunk késztetni ismerkedő kóstolgatás céljából, kiválóan megfelel a tiszta fokhagymanyomó is.

    Ez utóbb eszközök akkor jelentenek különösen nagy segítséget, ha hüvelyesekkel van dolgunk: zöldborsó, zsenge zöldbab passzírozásához nem is találhatnánk jobb módszert. A borsó, bab héja a présben marad, a velő pedig a tányérba kerülhet.

    Pépesítve vagy aprítva

    Pürésítsük a gyümölcsöket is? Az első időszakban még biztosan könnyebben boldogul a baba a reszelt almával, barackkal, de, amint belejön a rágásba, a lágyabb gyümölcsöket szeletekben, kockára vágva is adhatjuk neki. A reszelt alma sok csemete kedvence, még a nagyobbak is megkívánják néha. Mivel az alma hamar megbarnul, legjobb, ha frissen reszelve kínáljuk.

    Kapható olyan apró és jól kezelhető almareszelő, amit akár a játszótérre is magunkkal vihetünk, és ott helyben elkészíthetjük a baba uzsonnáját. A pépesített gyümölcsöket vízben főzött gabonapelyhekkel, vagy - tíz hónapos kor után - túróval, joghurttal is dúsíthatjuk. Ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, a tejtermékek és tejtartalmú ételek bevezetésével várjunk egyéves korig.

    A citrusfacsaró használatával hét hónapos korig vagy tovább is várhatunk. Ha a kisbaba nem hajlamos popsikiütésre és bőre nem ekcémás, már hét hónapos kortól is keverhetünk gyümölcspüréjébe citrom vagy narancslevet. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy rosszul viseli, kipirosodik a popsija vagy hasmenése lesz tőle, nyugodtan elhalaszthatjuk a gyümölcsléfogyasztást későbbre. A kisbabát biztosan nem éri pótolhatatlan veszteség, ha tápláléka egyébként még főként anyatejből áll!

    Hogy csinálták régen?

    Abban biztosak lehetünk, hogy az ősember nem vacakolt a hüvelyesek passzírozásával és almareszeléssel sem, hiszen ehhez a megfelelő eszközök is hiányoztak. Az ősidőkben türelemmel megvárták, míg a kisgyerek maga is képessé vált az önálló táplálkozásra és rágásra - így biztosan nem siették el a hozzátáplálást. Addig, amíg ez bekövetkezett, elegendő volt az igény szerint adott anyatej.

    Számos népnél még napjainkban is ez a gyakorlat érvényesül, és a kicsik így is ragyogóan fejlődnek. Ezért semmi pánik, ha még tíz hónaposan is csak szopni akar! Egyes természeti népeknél ezzel ellentétben viszonylag korán, már pár hónapos korban megkezdik a hozzátáplálást. A kisbabának megrágott, és így részben előemésztett táplálékot adnak - nyilván erre is jócskán akadt példa az ősidőkben. Ahány nép, annyi szokás! Abból sem érdemes kulcskérdést csinálni, hogy répát vagy reszelt almát kapjon-e először a csecsemő. Indonéziában például puha, omlós hallal kezdik!

    További hasznos cikkek a hozzátáplálásról:
  • Babák hozzátáplálása: a szabályok egyszerűek, a gyerekek különbözőek
  • Hozzátáplálási kisokos - kérdések és válaszok
  • Hozzátáplálás: mit ne tegyünk?
  • Ártalmas a túl korai hozzátáplálás!
  • Címkék:

    babababaétel

    Hozzászólások

    Lactoflow: tejelválasztás támogatása természetes összetevőkkel (X)

    Minden kezdő anyuka félelme az anyatej megfelelő mennyiségéről szól. Mi lesz ha nem lesz elég tejem? - hangzik általában a kérdés.

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések