Terhesség hétről hétre

A 8-9 hónapos baba táplálása

2007. november 10.

Forrás: Kismama magazin

Az első év végéhez közeledve kitágul a világ, a baba négykézláb járja be a lakást, mindenhol ott van, egyre nagyobb részt kér a család életéből - és ételéből. Mit adjunk, mikor és hogyan - erre adunk választ sorozatunkban.

sorozat2.
Újdonságok a kistányéron
Mennyit kell ennie?
Már együtt ehetünk!
A mi családunk, a mi gyerekünk


Mit eszik a nyolc-kilenc hónapos baba?


A kilencedik hónap régen mérföldkő volt a csecsemő életében, hiszen erre az időre javasolták a teljes elválasztást. Ma már úgy gondoljuk: a babának nem kell lemondania az anyatejről, de a szopás mellett nagyon sokféle ételt fogyaszthat. Van, akinek már elég foga kibújt a harapáshoz, sőt a rágással is próbálkozik, de a teljesen darabos ételek ideje még nem jött el. Amíg legalább két pár rágófog ki nem bújt, pépes vagy puha falatkákból álló étel tegye ki a menü nagy részét.

Újdonságok a kistányéron
Az aprómagvas és az egzotikus gyümölcsökön kívül már bármelyiket adhatjuk a kicsinek: a kimagozott dinnye, szilva, sárgabarack és cseresznye is beléphet a sorba az eddig javasolt gyümölcsök mellé. Ha a baba nem hajlamos az allergiára (vagyis a családban nem fordult elő ilyen megbetegedés), próbálkozhatunk a savanyított tejtermékekkel. Kezdetben csupán néhány kanál kefirt, natúr joghurtot, túrót adhatunk a megszokott gyümölcsökhöz, főzelékekhez, egy kevés reszelt sajtot a zöldségfélékhez. Színtejet csak egyéves kor után kínáljunk. De mi szüksége is volna tehéntejre a babának? Hiszen rendelkezésére áll az anyatej, vagy ha már nem szopik, az életkorának megfelelő tápszer.
A főzelékfélék palettája is bővül: karalábé, kelkáposzta, karfiol és csicsóka is kerülhet az asztalra, ezeket vörös- vagy fokhagymával is ízesíthetjük. Már marhahúst, sertéshúst is adhatunk a babának, és heti egy alkalommal csirkemájat is keverhetünk az ételébe. A felhasználható gabonafélék közé kerülhet a rozs, a zab és az árpa, újfajta kásákat készíthetünk tehát, de a főzelékféléket is dúsíthatjuk gabonapehellyel. Ne feledkezzünk el a kézbe adható falatkákról se, mert ebben az életkorban már szívesen eszik egyedül is az apróság.

Az eddig bevezetett zöldfűszerek mellett kerülhet a baba ételeibe bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, és egy kevés lestyán is

Mennyit kell ennie?
A kilenc hónapos csecsemő már igen határozottan ki tudja fejezni, mennyit szeretne inni, enni, mégis nagyon sok szülő bizonytalan abban, hogy "eleget fogyaszt-e" a gyereke. Természetesen, ha nagyon akarunk, találunk olyan táblázatokat, ahol szerepel, hogy egy bizonyos korú fiú- vagy lánygyereknek testsúlykilogrammonként hány kalóriát biztosító táplálékot kell magához vennie. Azt azonban tudnunk kell, hogy saját gyerekünk csak a legritkább esetben kíván éppen akkor és éppen annyit enni, amennyit a táblázatok alapján kellene. Mindenkinek más a vérmérséklete, másként hasznosítja a táplálékot. A pontos számításokat az is nehezíti, hogy ebben a korban még sok baba bőségesen szopik, általában naponta többször is. Sok szülő (nagyszülő) hajlamos azt hinni, hogy az anyatej már nem tartalmas, nem számít "igazi" tápláléknak. Gondoljunk bele: a baba, amíg "csak" anyatejet kapott, képes volt akár egy-egy kilót is hízni havonta. Az anyatej minősége egy cseppet sem romlott: energiatartalma változatlan, ellenanyagtartalma viszont nőtt, hiszen meg kell védenie a babát a "mindenhol mászkálok, mindent bekapok" fertőzésveszélyes korszakában is. Ezért az sem baj, ha a fő táplálék továbbra is az anyatej, és a főzelékeknél, gyümölcsöknél még mindig csak a kóstolgatás szintjén tart. Sőt, az is lehet, hogy anyatejen és kenyérhéjon él, mégis élénk, egészséges kis vasgyúró. A Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium csecsemőtáplálásról szóló módszertani levele szerint az első életév végéig elsődleges táplálék az anyatej.

A lényeg soha nem az, hogy mennyit eszik a gyerek, hanem az, hogy milyen állapotban van, hogy érzi magát, fejlődik-e a mozgása, értelme, izgatja-e a világ. Bízzuk továbbra is rá, mennyit eszik.

Együtt falatozunk
Kezdetben volt a világméretű kavarodás: az első hetekben nem sok rendszert lehetett felfedezni a szoptatási időpontokban. Ahogy a baba és az anya is alkalmazkodott az új helyzethez, lassan kialakult valami napirend-féle, ami minden gyereknél más: van, aki másfél-két óránként szopik, van, aki sokkal ritkábban. Van, aki minden napszakban szundít két szoptatás között, más inkább délután alszik egy nagyot, és kora estétől szinte folyamatosan szopni akar. Az idő múlásával a baba egyre jobban birtokba veszi a világot, amibe beleszületett. Ebben az időben már jó arra törekedni, hogy a család élete is a megfelelő kerékvágásba kerüljön, körvonalazódjanak a mindennapok állomásai, nyerje vissza eredeti jelentését a "nappal", és az "éjszaka" fogalma, újra beszélhessünk olyasmiről, hogy reggeli, ebéd és vacsora. Ezek az étkezések váljanak családi eseménnyé, jóízű ételekkel és jóízű beszélgetéssel. A kismama már ne rohanva kapja be azt a néhány falatot, amit éppen össze tudott dobni magának, miközben órákat töltött azzal, hogy a gyerekének mindent megadjon, amit csak lehet. Eljött az ideje, hogy a baba is alkalmazkodjon a családhoz. Lehet, hogy a fönti sorokat sokan csodálkozva olvassák, hiszen eddig folyamatosan arról hallottak, hogy a gyerek az első, az ő igényeit kell kiszolgálni. Ebben a korban már az is a baba igényei közé tartozik, hogy megtapasztalja a családi együttlétek élményét, és kipróbálhassa, milyen önállóan falatozni a nagyokkal. Az igény szerinti szoptatás persze még hónapokig nagy szerepet játszik az életében, de emellett egyre fontosabbá válik a "kanalas" táplálkozás.

A mi családunk, a mi gyerekünk
Az idősebb nemzedék fejében él egy kép arról, hogy a jól nevelt kisgyerek napi három "főétkezést" és két "kisétkezést" költ el fehér abrosz mellett, előre meghatározott időpontokban. Ez nagyon jól hangzik, közintézményben (nevelőotthonban, bölcsődében, óvodában) szinte lehetetlen is másképp megoldani a dolgot. Ha a gyerekünk hamarosan bölcsis lesz, jól tesszük, ha megpróbálunk otthon is közelíteni a kötött étkezési rendhez, mert így a gyerek könnyebben alkalmazkodik majd a közösségi léthez. Ha nem megy bölcsibe, akkor saját családunk életéhez kell igazítani szokásait, nem a könyvekben leírt vagy a nagymamák fejében élő, ideálisnak kikiáltott helyzethez. Ha a nap szoptatással kezdődik, a nyolc órai "rendes" reggeli helyett beiktathatunk egy bőségesebb tízórait, és az ebéddel nyugodtan megvárhatjuk apát, aki háromkor jön haza a munkából. Az uzsonna így akár ki is maradhat, és a korai vacsora után még szóba jöhet egy esti szoptatás akár másfél-két éves korban is, ha ez a babának és a család többi tagjának is megfelel így. A cél az, hogy a gyerek jól érezze magát evés közben is, ne kötelesség, kényszer vagy büntetés legyen az evés. Ez senkinek sem volna jó.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Legjobb cikkeink a témában

Hozzászólások