Miért van szükség veszettség elleni oltásra?

A beteg állat a nyeléshez szükséges idegi tevékenység zavara miatt nem eszik, nem tud inni. Az adott fajra jellemző viselkedés a beteg állatnál megváltozik. A vírust a beteg állat életének utolsó 4-5 napjában a nyálával üríti. Harapáskor, ill. a sérült bőr vagy nyálkahártya nyállal történő szennyeződésekor kerül az ember szervezetébe, és az idegrostok mentén jut el az agyba. Terjedési sebessége kb. 2mm/óra. Lappangási ideje néhány naptól néhány hétig terjedhet; függ attól, hogy a harapás melyik testtájon történt. Magyarországon elsősorban macska, oltatlan kutya, róka terjeszti a veszettséget, de ismert szarvasmarhától kapott emberi veszettség is, és vadon élő madarak is terjeszthetik. Hazánkban a kutyák veszettség elleni oltása kötelező, a rókákat az erdőkben és mezőkön kitett élelembe kevert, szájon keresztüli vakcinával immunizálják.
Mivel a veszettség minden esetben halálos, a veszett vagy veszettségre gyanús állat harapása (vagy nyálával való szennyeződés) után a sérült személyt feltétlenül oltásban kell részesíteni. Ez a gyermekekre is vonatkozik. Az oltási javallat felállítása és az oltási sorozat beadása orvos feladata.

Mit kell tudni az oltóanyagról?

Magyarországon korábban birka agyvelejéből készült, inaktivált vírust tartalmazó oltást (Hempt vakcina) alkalmaztak., melyet azonban számos mellékhatása miatt kivonták a forgalomból. Helyette kb. 10 éve szövetkultúrán tenyésztett, elölt vírust tartalmazó oltást használunk.

Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?

Az oltásnak ellenjavallata nincs. Ha az illetékes orvos az oltási javallatot felállította, a 7 oltásból sorozatot el kell végezni. Mellékhatása kisebb helyi reakció, nyirokcsomó duzzanat, láz lehet.