Babaszoba

A kövérség világszerte problémát okoz. Magyarországon is népbetegségnek tekinthető, a lakosság 60%-át érinti. Már a gyermekek körében is 5-15% körüli és egyre gyakoribb, mely arány a pubertásban 15% fölé emelkedik, és csaknem kétharmaduk kövér felnőtté is válik. Fontos tehát tudnunk, mi a piciknél az optimális állapot, és mikortól fenyeget hosszú távú következményekkel járó kövérség.

Kialakulásában az öröklött hajlamon kívül elsősorban a környezeti tényezők közé sorolható helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód játszik szerepet. Ezek ugyanis pozitív energiamérleget eredményeznek, ami azt jelenti, hogy a szervezet hosszú időn keresztül több energiához jut, mint amire szüksége van. A felesleg napról-napra gyűlik, elraktározódik, és az évek során lassanként elformátlanítja a testünket. A zsír nemcsak a bőrünk alatt rakódik le, hanem egyéb szöveteinkben is.
A szervezetnek ez az energiát megmentő reakciója egy takarékos gén segítségével az ősidők folyamán alakult ki, amikor még az éhezéssel fenyegető vadászó-gyűjtögető életmód idején szükség volt erre a túlélés érdekében.
Az egészségünket és életkilátásainkat elsősorban az alma-típusú kövérség veszélyezteti, ami arról ismerhető föl, hogy a has körfogata nő meg. A hormonális okból létrejött elhízás részaránya csak töredéke ennek a betegségre vezető állapotnak. Ezer kövér gyermek közül csak egy-kettőt érint, és míg a már gyermekkoruktól kövér gyermekek általában magasabbak is a kortársaiknál, ők inkább alacsonyak, egyeseknél szellemi elmaradás is lehetséges. A kövérség következtében vannak hormonális eltérések, de ezek másodlagosak, és nem a köztudatban élő elváltozások. Kiderült ugyanis, hogy a zsírszövet hormontermelő szerv, és igen bonyolult rendszert képez, melyet még ma sem ismerünk teljes egészében.

A kövérség az esztétikai hibán túl tehát, sajnos, számos, az életet veszélyeztető betegség csíráját is magában hordja, amelyek - mint az időzített bomba - csak hosszú évekkel később nyilvánulnak meg. Talán ez az oka, hogy miért nem tudatosult a köztudatban a kövérség és egyes betegségek (érelmeszesedés, magasvérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok, mozgásszervi betegségek, stb.) szoros összefüggése, és ezért tekintenek rá elnézően.
A túlsúly nem mindig jelent kövérséget, hiszen a kisportolt gyerek jól fejlett izomzata miatt is lehet súlyosabb kortársainál. A kövérséget tehát a test magas zsírtartalma jelenti.

A különböző életkorokra jellemző testsúlyhoz viszonyított átlagos zsírtartalom:

Születéskor 12% 6 hónapos korban 30% 2 éves korban 20-25% 5 éves korban 12,5-15% 10 éves korban 18% 18 éves korban fiúkban 15-18% lányokban 20-25% majd évente 1% a gyarapodás

Az emberi élet során vannak kritikus időszakok. Ezért kedvezőtlen a születéskori magas súly és az élet első 12 hónapja (csecsemőkor).

A zsírszövet a magzati élet 25-30. hetében alakul ki. A zsírszövet tömege egyrészt úgy gyarapszik, hogy a zsírsejtek száma szaporodik, másrészt úgy, hogy a meglevő zsírsejtekben több zsír tárolódik. A zsírsejtek számának szaporodása és növekedése szorosan összefügg a várandós anya szénhidrát- és zsírfogyasztásával. A magas születési súly azután magában hordja az elhízás kockázatát. Ezért a csecsemőtáplálás tulajdonképpen már a méhen belül kezdetét veszi.
A terhesség minősége, majd a magzat nagysága és életképessége, életkilátásai szoros kapcsolatban áll az anya előzetes egészségi és tápláltsági állapotával. A rosszul táplált anyának kisebb az újszülöttje, megbetegedési, elhalálozási hajlama nagyobb fokú. A rossz szociális körülmények között élő, rosszul táplált, elégtelen tápanyagraktárakkal rendelkező nő nem tudja hátrányát a terhesség folyamán behozni. A születési súly pedig szoros összefüggésben áll a megszületett gyermek életkilátásaival: mind az alacsony, mind a magas születési súlynak lehetnek kedvezőtlen következményei.