Szükséges edényfélék a baba érkezésekor: külön nagy lábos az edények kifőzéséhez, üveg almareszelő, kihajló szélű vagy csőrös pohár, rozsdamentes kiskanál, citromfacsaró, kisméretű lábos, 1 jénai tál, turmixgép (amennyiben szükség van rá, 2-3 cumisüveg).
Gyermekeink túlságosan rászoktak az édes üdítőitalok fogyasztására, sok esetben ez a rossz szokás van a romló fogak, étvágytalanság, elhízottság hátterében. Ezért már csecsemőkortól az ivóvíz használatát javasoljuk. 1 éves korig forralt, lehűtött vizet, 1 éves kor után forralatlan vizet is ihat a gyermek.
Fiatal csecsemőkorban a szoptatás elegendő folyadékot biztosít a baba számára, nincs szükség teáztatásra. Lehetnek azonban olyan körülmények (lázas állapot, hasmenés, hányás, nyári kánikula, túlfűtött, száraz levegőjű lakás stb.), amikor szükség van plusz folyadékra.
A megfelelő tápszer kiválasztását bízzuk a kezelőorvosra. Ha a családban allergiás megbetegedés fordul elő (asztma, szénanátha, ekcéma stb.) arra hívjuk fel a gyermekorvos figyelmét, mert azt is figyelembe kell venni a tápszer kiválasztásánál
Egyszerre legfeljebb 2 adagot készítsünk, de külön üvegbe. A megmaradt tápszert öntsük ki, ugyanis ez kiváló táptalaj a baktériumoknak. Az előre elkészített tápszert tartsuk hűtőszekrényben: etetés előtt meleg vízbe állítva fel lehet melegíteni.
Ha a családban előfordult allergia, narancsot, mandarint csak 1 éves kora után adjunk a babának!
Ha jól szopik a baba és van elegendő anyatej, az elválasztást 6 hónapos kor után kezdjük el. Gyümölcsöt kaphat már előbb, 4-6 hónapos kor között.
Eleinte sok kisbaba tiltakozik a főzelék ellen. Ez lehet az idegen íz, de lehet a kanál miatt is. Nem történik semmi, ha átmenetileg cumisüvegből adjuk a főzeléket. Csináljunk a cumin nagyobb lyukat (megtüzesített tűvel). Később próbálkozzunk újra a kanalazással.
Az első főzelék burgonya, vagy burgonya és sárgarépa keveréke legyen. A megtisztított zöldséget kevés vízben puhára főzzük, összeturmixoljuk úgy, hogy egy rész főzőlével és egy rész lefejt anyatejjel vagy tápszerrel keverjük össze a pépet. A főzelékpüré olyan sűrű legyen, mint a méz.
Saláta, tök, sütőtök, paradicsom, zsenge zöldbab, zöldborsó, cékla, sóska, spenót. 2-3 hetenként lehet új zöldségfélével bővíteni a választékot. A sűrítéshez főtt burgonyát használjunk. A karfiol és a kelkáposzta puffasztanak, ezeket csak 7-8 hónapos kor után kapják a babák.
Ha a kisbaba nagyon tiltakozik a főzelék ellen, várjuk 1-2 hetet, és azután próbálkozzunk újra. Ha a baba befejezte az evést, ne tömjük tovább, úgyis kibukja a fölösleget, csak elvesszük tőle az evés örömét.
A nagy választékban kapható bébiételek összetétele megfelel a kisbaba szükségleteinek. Konzerváló anyagot nem tartalmaznak, higiénikusan készülnek, nagy segítséget jelentenek a kismamáknak.
Ha már megszerette a baba a főzeléket, kapjon kétszer egy nap. Célszerű az étrendet úgy kialakítani, hogy főzelék és tej váltakozzanak egymással. Reggel anyatej vagy tápszer, délelőtt gyümölcs, délben ismét anyatej vagy tápszer, délután főzelék, este anyatej vagy tápszer.
Ízesíthetjük a főzeléket növényi fűszerekkel (pl. hagyma, fokhagyma, kapor, petrezselyem). Ezeket apróra vágjuk, gézlapocskába csomagoljuk. A csomagot cérnával összekötjük és a főzőedénybe tesszük. Ha kész az étel, a kis csomagot kiemeljük belőle, így csak az íze fő bele.
7-8 hónapos kortól már mogyorónyi margarint, vajat vagy étolajat teszünk a főzelékbe, később feltéttel dúsítjuk. A feltét a bevezetés sorrendjében a következő lehet: főtt csirkehús, reszelt sajt, tehéntúró, kemény tojás sárgája, csirkemáj, főtt tengeri hal, később főtt marha-, borjú-, pulykahús. Sertéshúst, tojásfehérjét csak 1 éves kor után adjunk.
A csecsemő táplálásában nem ajánlott a vegetáriánus étrend. A kisbaba fejlődéséhez sok olyan fehérjére van szükség, amely elsősorban állati eredetű táplálékban található meg. Ha valaki nagyon ragaszkodik a vegetáriánus étrendhez, kérje dietetikus tanácsát, hogy elkerülje, hogy gyermeke fejlődése zavart szenvedjen.
Gyümölcsöt adhatunk tízóraira vagy két főétkezés között. 7-8 hónapos kortól lehet a gyümölcshöz háztartási kekszet, babapiskótát reszelni.
Szerencsére ma már ismét sok kisbaba szopik 10-12 hónapos koráig, ami nagyon előnyös. Amennyiben az anyatej előbb elapad, 10-12 hónapos korig inkább tápszert ajánlunk, mint tehéntejet. Sőt a legkorszerűbb táplálási elvek szerint az u.n. babatej (a 3-as számmal jelölt tápszer) ajánlott 3 éves korig. Ugyanis a "babatej" a fejlődő szervezet igényének megfelelően van dúsítva vassal, egyéb ásványi anyagokkal és vitaminokkal.
9-10 hónapos kor után adhatunk a főzelékbe marha- vagy borjúhúst, tengeri halat. A főzeléket nem kell már egészen finomra turmixolni. Később az is elég, ha villával törjük össze az ételt. Ha a kezébe adott kenyérhéjat, kekszet már ügyesen elmajszolja, kaphat vajaskenyér darabkákat reszelt sonkával, sajttal.
Fertőzéses bélhurut esetén a széklet bűzös, híg, nyálkás, esetleg véres, gennyes. Ilyenkor feltétlenül vigyük el a gyereket orvoshoz. Az orvos által rendelt gyógyszer adása mellett tartsuk a kicsit diétán. Ne kapjon tejet. Egy-két étkezésre teát (egy pici sóval) vagy répalevet adjunk neki. A répalé elkészítése: 2-3 sárgarépát megmosunk, apróra vágjuk, megfőzzük, majd turmixoljuk és leszűrjük. A lecsöpögő levet kicsit édesíthetjük, és így kínáljuk a babának.
7 hónapos kor után székrekedéses babának adjunk sok friss főzeléket, gyümölcsöt, rostos gyümölcslevet. Keverhetünk 1-2 kávéskanál korpát is az ételbe. Jó segítség a müzli. Ne túl gyakran próbálkozzunk hőmérőzéssel, beöntéssel. Hashajtót csecsemő, kisgyerm??e alkalmazzu
Az egyéves kisbaba eheti a család többi tagjának készült ételeket, ha azok nem zsírosak és fűszeresek. Ültessük a családi asztalhoz, ha figyelünk rá, nem tesz kárt semmiben. A 10-12 hónapos baba felügyelet mellett kanalazhat egyedül, poharát is megfoghatja önállóan. Csak egyéves kor után adjunk a kicsinek sertéshúst, tojásfehérjét, sárgabarackot, dinnyét, szilvát. Epret és málnát ne kapjon 1,5-2 éves kora előtt.
A csecsemőnek, illetve kisgyermeknek fajlagosan sokkal több folyadékra van szüksége, mint a felnőttnek. Az újszülöttet éjjel is érdemes teáztatni, ha felsír, és még nincs etetési idő. A csecsemő vagy kisgyermek ételét soha ne csináljuk sűrűbbre, mint ahogy azt az előírás mutatja. Ha a baba nem is akar enni-inni, mindenképpen kínáljuk meg teával vagy gyümölcslével.
Hasmenés, hányás esetén az orvos adhat rehidráló folyadékot, ami a szükséges sókat és egyéb anyagokat is tartalmazza. Mi is készíthetünk házilag rehidratáló folyadékot a következő módon: fél liter ivóvíz, egy negyed teáskanál só és egy csapott evőkanál cukor. Az elkészült folyadékot hűvösen, de nem hidegen, kis adagokban adjuk.
Új táplálékot fokozatosan és egyenként vezessünk be. Három négy nap várakozási időre van szükség az újabb újdonság bevezetése előtt, különben nem tudjuk, hogy a nem kívánt mellékhatást melyik új tápanyag okozza.
A hozzátáplálás kezdeti szakaszától megalapozható gyermeke helyes táplálkozása, ha nem szoktatja hozzá az édes ízhez.
A bébiételek megfelelő arányban tartalmaznak minden fontos tápanyagot, a csomagoláson feltüntetett tápérték pedig segíti az energiabevitel pontos kiszámítását.
A bébiételek a legfrissebb zöldségekből és gyümölcsökből készülnek, minimális a fontos alkotóelemek vesztesége az elkészítési eljárás alatt.
Nyugodt lehet a bébiétel biztonsága felől, hiszen gondosan ellenőrzik az elkészítés minden fázisában.
Az üveges bébiételekhez nem szükséges különösebb előkészítés. Egyszerűen csak felmelegítjük a kívánt mennyiségű adagot és percek alatt tálalásra kész.
A legtöbb gyümölcs és zöldség egész évben kedvező áron elérhető bébiétel formájában, még az idényjellegűek is, így munkát és energiát takarítunk meg.
előző tippkövetkező tipp