Műtét utáni fájdalomcsillapítás
- Szerző: Dr. Vass Ilona
- 2002. szeptember 8.
- Forrás: Gyógyhírek, a Heim Pál Gyermekkórház gyógyászati havilapja
A törekvés a fájdalom csillapítására már az állatvilágban is megfigyelhető: a sebesült állat nyalogatja - és ezzel tisztítja - sebét, ha lázas igyekszik vízbe feküdni, és ezzel - akárcsak a gondos szülő a hűtőfürdővel - csökkenti lázát.
Az ember valószínűleg ugyanilyen tapasztalati alapon, sok évezredes tudás átadásával már régóta ismer fájdalomcsillapító hatással bíró növényeket, mint pl. a mákgubó főzet. Régóta ismertek ugyanilyen hatással rendelkező egyéb anyagok, mint pl. az alkoholtartalmú italok is.Az orvostudomány a kezdetekor ugyanezeket a tapasztalatokat használta , csak a modern vegyészet kialakulásával tevődött át a hangsúly a mesterségesen előállítható vegyületekre.
A fájdalom csillapítása az orvostudományban igen fontos feladat volt, és lesz a jövőben is. A gyermekek és különösen a csecsemők fájdalmáról hosszú ideig az volt a vélemény, hogy ők egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben éreznek fájdalmat. A tudomány mai állása szerint ez nem igaz, a magzat már az anyaméhben is érez fájdalmat, és a világra jött újszülött már sírással, pulzus -, és légzésszám változással reagál az őt ért fájdalmas ingerekre.
A fájdalomnak több formáját különböztetjük meg. Ezek a heveny, hirtelen kialakuló, a krónikus, valamilyen daganatos betegség miatt kialakuló, illetve a krónikus, de nem daganatos betegség alapján kialakuló fájdalom.
A heveny fájdalom leggyakoribb okai a műtét utáni fájdalom, az égési sérülés okozta fájdalom, valamilyen heveny betegség (pl. mellhártyagyulladás, szívinfarktus stb.) miatt jelentkező fájdalom, valamilyen sérülés, balesetet kísérő fájdalom, és az orvosi tevékenyég során végzett vizsgálatok, beavatkozások (pl. vérvétel, gyomortükrözés stb.) által kiváltott fájdalom.
A krónikus (tehát hosszabb ideig, folyamatosan fennálló) daganatos eredetű direkt vagy közvetlen fájdalom jelentkezhet a daganat azon hatása miatt, hogy valamilyen belső szervet, eret, ideget kívülről nyom, esetleg azzal összenőtt. Az indirekt fájdalom a daganat kezelése során végzett beavatkozások (pl. vérvétel, csontvelő vétel, daganat növekedését gátló szerek bejuttatása, sugárkezelés stb.) során keletkezik.
A heveny fájdalom leggyakoribb okai a műtét utáni fájdalom, az égési sérülés okozta fájdalom, valamilyen heveny betegség (pl. mellhártyagyulladás, szívinfarktus stb.) miatt jelentkező fájdalom, valamilyen sérülés, balesetet kísérő fájdalom, és az orvosi tevékenyég során végzett vizsgálatok, beavatkozások (pl. vérvétel, gyomortükrözés stb.) által kiváltott fájdalom.
A krónikus (tehát hosszabb ideig, folyamatosan fennálló) daganatos eredetű direkt vagy közvetlen fájdalom jelentkezhet a daganat azon hatása miatt, hogy valamilyen belső szervet, eret, ideget kívülről nyom, esetleg azzal összenőtt. Az indirekt fájdalom a daganat kezelése során végzett beavatkozások (pl. vérvétel, csontvelő vétel, daganat növekedését gátló szerek bejuttatása, sugárkezelés stb.) során keletkezik.
Krónikus, nem daganatos eredetű fájdalmak közé tartoznak például eredettől függetlenül az ízületi gyulladások, a veleszületett vérzékenységben szenvedők vérzése során kialakuló szöveti feszülés, eredettől függetlenül a fejfájás, háti fájdalmak, hasi fájdalmak és mellkasi fájdalmak.
Ebben a cikkben a műtétek után jelentkező, ún. műtét utáni fájdalmak csillapításáról szeretnék beszélni.
Ilyenkor a fájdalom ún. heveny fájdalom, amelyre jellemző, hogy a műtét fajtájától függően változó erősségű, de igen kifejezett fájdalom, ami gyermekeknél a műtétet követő néhány nap alatt általában elmúlik. A műtét utáni fájdalomcsillapításnak alapvetően két fajtája van, az intézeti vagy az intézeten kívül vagy otthon végzett fájdalomcsillapítás. Az intézeti fájdalomcsillapítás során a rendelkezésünkre álló lehetőségek minél szélesebb fajtáit igyekszünk használni, egyetlen céllal, hogy a műtéten átesett gyermek ne érezzen fájdalmat. Az általánosan használt módszerek mint a szájon át vagy vénásan adott gyógyszerek mellett betegeinknél nagy számban alkalmazzuk azokat az eljárásokat - mint pl. a helyi érzéstelenítés bizonyos fajtáit -, ami mellékhatásokkal alig vagy egyáltalán nem járnak, miközben a beteg számára teljes fájdalommentességet biztosítanak.
Ebben a cikkben a műtétek után jelentkező, ún. műtét utáni fájdalmak csillapításáról szeretnék beszélni.
Ilyenkor a fájdalom ún. heveny fájdalom, amelyre jellemző, hogy a műtét fajtájától függően változó erősségű, de igen kifejezett fájdalom, ami gyermekeknél a műtétet követő néhány nap alatt általában elmúlik. A műtét utáni fájdalomcsillapításnak alapvetően két fajtája van, az intézeti vagy az intézeten kívül vagy otthon végzett fájdalomcsillapítás. Az intézeti fájdalomcsillapítás során a rendelkezésünkre álló lehetőségek minél szélesebb fajtáit igyekszünk használni, egyetlen céllal, hogy a műtéten átesett gyermek ne érezzen fájdalmat. Az általánosan használt módszerek mint a szájon át vagy vénásan adott gyógyszerek mellett betegeinknél nagy számban alkalmazzuk azokat az eljárásokat - mint pl. a helyi érzéstelenítés bizonyos fajtáit -, ami mellékhatásokkal alig vagy egyáltalán nem járnak, miközben a beteg számára teljes fájdalommentességet biztosítanak.
A helyi érzéstelenítési eljárásokat régóta elterjedten alkalmazták a sebészetben, gyakran a műtétek (sérvműtét, vakbélműtét) fájdalommentessé tételére. Lényege, hogy azt a területet, amelyen a beavatkozást tervezik elvégezni, a beavatkozást megelőzően helyi érzéstelenítő oldattal alaposan beinjekciózzák. A vezetéses érzéstelenítés során ugyanezt teszik egy adott testrész (pl. kéz vagy láb, esetleg fogászati kezelés során egyes fogak) ellátását végző ideggel, vagy az ezekből az idegekből összeszedódó idegtörzzsel. Ezek az idegtörzsek a gerincvelőbe szállítják a test különböző területeiről az ingerületeket (mint pl. a fájdalom-, a hideg-, a meleg-, vagy a nyomás érzés). Következő lehetőség a gerincvelő területén történő érzéstelenítés. Ez lehetséges a gerinccsatorna területén (ez az úgynevezett gerinc melletti érzéstelenítés), vagy a gerincvelő területén a gerincvelőt és az agyat közvetlenül körülölelő "agyvíz" - be juttatva az érzéstelenítő oldatot. Mindenki által ismert a fájdalmas testrészre csavart borogatás kellemes hatása, amely tulajdonképpen hideg anesztézia. Az intravénás érzéstelenítés során egy adott testrész (általában kar) leszorítását követően vénás hálózatát feltöltik érzéstelenítő oldattal, így érve el a testrész fájdalommentességét. Felületi érzéstelenítés során valamilyen nyálkahártyára ecsetelik, permetezik a fájdalomcsillapító oldatot (pl. a szembe cseppentik, a szájba permetezik spray formájában), így érve el az adott terület érzéstelenégét.
A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2010 HáziPatika.com Kft. - Minden jog fenntartva