A technika vívmányának jóvoltából ma már olyan csodálatos felvételek készíthetők az anyaméhben, amelyek segítségével megérthetővé válik a bonyolult, kézzel foghatóvá válik a csoda: az új kis lény összekapcsolódása az anya szervezetével, majd apró szervecskéinek kifejlődése.
Balra fent: A szívben felfedezető az S alak. A szívizom megkezdi az összehúzódásokat.
Jobbra: A kívül elhelyezkedő idegsejtek maguk is hozzájárulnak az embrió koponyájának és arcának kialakulásához. Kivehetők a szomiták, mintha cipzárfogak volnának.
Balra lent: A 28. napon megdobban a szív.
A gerinchúri ősszelvény kialakulása
Ha felülnézetből látnánk a 19-21 napos embriót, azt a benyomást keltené, mintha hirtelen megnyúlt volna, és a formája egy bohóccipő talpára emlékeztetne. A feji rész szélessége mintegy duplája a farokrésznek, vagyis ez a cipőtalp egy kissé kúp alakú. Minden egyes redő, dudor és bemélyedés jelentőséggel bír: azt jelzik, hogy ott a sejtek egy új csoportja jött létre, amelyből idővel egy újabb szerv fog kialakulni.
Az idegcsatorna mindkét oldalán – mint három pár cipzárfog – megjelenik három pár dudor, amelyek a faroktól az embrió középső része felé tartanak. Ezek az ún. szomiták vagy gerinchúri ősszelvények, a középső réteg sejtjeiből létrejött tömör nyalábok, amelyekből majd a csontozat és a test főbb izmai alakulnak ki.
Az embrió hosszának egyharmadát kitevő kezdetleges idegcsatorna egyik oldalán egy “fejszerűség” formálódik. A peteburokban két újfajta sejt jelenik meg: az őssejtek, amelyek bármelyik vérsejtet képesek előállítani, illetve a leendő véredények sima belső falát alkotó sejtek. (Ekkortájt a placentában már kialakulóban vannak a másodlagos véredények.)
Mindeközben a legfelső rétegben képződött izomsejtek a kezdetleges idegcsatornán át eljutottak a test középpontjába, és közvetlenül a feji rész alatt összegyűltek. A többi izomsejthez hasonlóan ezek is nyúlósak és rugalmasak. A fejhez legközelebbi területen áthaladó sejtek kifelé irányuló mozgást generálnak, amikor összehúzódnak, míg az alsó részen átnyomakodó sejtek inkább szívócsőként viselkednek. A kétfajta sejtcsoport hihetetlen gyorsasággal alakít ki két – egymáshoz nem kapcsolódó – félhold alakú szervet.
A peteérés után 25-27 nappal.
Megdobban a szív
Bár az embrió még mindig kisebb, mint egy A betű ezen a lapon, a fejlődése bámulatos tempóban zajlik. Ennek a fejlődési folyamatnak valamennyi állomása egyszerű osztódással kezdődött: egy kisebb sejtcsoport utódsejteket hoz létre, ezek azonban már nem pontos másolatok, mert attól függően, hogy mely gének vannak bennük aktiválva, egy kissé különböznek.
Ugyanez történik a további osztódások során létrejövő sejtekkel is. Ez olyan alapjelenség, mint a fáknál az ágak kialakulása. És mégis, látszólag a semmiből, hihetetlen sebességgel jönnek létre az újabbnál újabb, bonyolult szerkezeti egységek, amelyek egyre kidolgozottabbak és kifinomultabbak.
Az embrió és a peteburok növekedésével együtt nő a szomiták száma is, mostanra már 12 pár van belőlük – lassacskán kialakul a gerincoszlop. A szomiták körülzárják az idegcsatorna azonos részeit. Így létrejön az a zárt terület, amelyben a gerincvelő fog kifeszülni. Közvetlenül a legfelső szomitapár felett, az idegcsatorna mindkét oldalán megvastagodott korongok jelennek meg – ezekből lesznek a szemek. A fül sejtjei is megjelennek, bár nekik még ki kell alakítaniuk egy új, megfelelő struktúrát. A külső idegsejtek a feji rész alsó oldalán gyűlnek össze – belőlük lesz a koponya és az arc.
A legfigyelemreméltóbb változás az, hogy a két félhold alakú szerv egyetlen S alakú csővé olvadt össze, a felső rész pumpálni, míg az alsó szakasz ezzel ellentétesen, szivattyúzni kezd. Mintegy 3 héttel vagyunk a megtermékenyítés után, a kezdetleges érrendszer óránként még csak egyszer keringtet, de az emberi szív már megdobbant.
Balra: Az embrió külső és belső üregei hátulnézetben.
Jobbra: A központi idegrendszer uralja az egész embriót.
Asszonyom, jó hírem van…
A 23-25. napra a legtöbb kismama már sejti vagy tudja, hogy gyermeket vár, mert elmaradt a menstruációja, vagy más hormonális változásokat élt át, amitől izgatott vagy émelyeg. Az anya-magzat kapcsolat egyik jellemzője az, hogy minél zaklatottabb az anya, annál intenzívebb a rázkódás a belsejében.
Nagy öröm, amikor az orvos megerősíti: jön a baba!
Az első hónap végére az embrió határozottan úgy fest, mint egy gerinces – nagy, gumószerű fej, ívelt hát, megnyúlt farok. Kevesebb, mint 4 hét alatt egyetlen sejtből több millió lett, egy formátlan protoplazma-csomóból bonyolult szerkezetű sejtcsoportok jöttek létre, amelyek megalapozzák a test főbb rendszereit: az idegrendszert, az izomzatot, a keringési rendszert, az emésztőrendszert és a csontozatot.
Megvannak az alapjai a szívnek, az agynak, a gerincnek és az érzékszerveknek, sőt ezek immár működnek is, jóllehet maguk a szervek még egyáltalán nem alakultak ki. A csőszerű szív is szabályosan verve pumpál át folyadékot a testen, de ez még nem igazi keringés, hiszen a véredények jó része ezután alakul ki.
Ahogy az utolsó szomitapárok is létrejönnek, az idegcsatorna összezárul. Így most már az agykezdemény és a gerincvelő a két legszilárdabb, legerősebb szerv a testben, és hamarosan átveszik az irányítást a többi rendszer felett. Mindeközben az érrendszer folyamatosan fejlődik. Az embrionális vérsejtek a peteburok felszíne mentén haladnak, ott, ahol kialakulnak, majd végigmennek a központi idegrendszer járatain, egészen a placentáig, azután visszavonulnak. Csak napok kérdése, és az emésztőtraktust borító sejtek különböző szervekké kezdenek átalakulni, belőlük lesz a máj, a tüdő, a gyomor és a hasnyálmirigy.
Nemsokára lezárul valamennyi szerv fejlődése, pedig az anya még csak most kezd örülni a testében fejlődő kis jövevénynek. Mikor az anya eszmélni kezd, hogy babát vár, igazi kis emberke él benne.
Ezeket is olvasd el:
- Mi történik odabent? – A petesejttől a magzatig
- Visszaszámlálás! Hamarosan itt a baba!
- Babapsziché – Halló, itt vagyok!
- Buli van a pocakomban!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
