Terhesség

4 mellbevágó érv az anyai ölelés mellett

Miután elolvastad a cikket, joggal merül fel benned a kérdés: mégis mire várunk? Miért választjuk el a babát az édesanyjától? Miért nem látjuk be, hogy hozzá tartozik? Az élete függhet ettől!
2012. Augusztus 21.

Pár hónapja járta be a sajtót az apró Finley Anderson története. A 25. terhességi hétre született, alig félkilós kisbaba állapota életének második napján válságosra fordult. Az ügyeletes orvos riasztotta a szülőket, hogy búcsúzzanak el a kisbabától, már nincs mit tenni. Hanem amint édesanyja magához ölelte, a kisfiú egyre jobban lett, néhány óra múlva pedig teljesen helyreállt oxigénellátottsága. Az orvosok széttárták a kezüket, nem tudták, mi okozta a csodás gyógyulást. A szülők igen: „Csak egy ölelésre volt szüksége!” állította az édesapa, és igaza volt.

Ölelés a mentőautóban

Szerencsére más orvosok tájékozottabbak. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban, többek között Pennsylvania állam Bethlehem városában a koraszülött babákat nem inkubátorban szállítják a koraszülött intenzív centrumba, hanem egy speciális hordozóeszközben, amellyel édesanyja testére rögzítik a picit. Így a baba életfunkciói jobbak, mint az inkubátorban, és az anya sem érzi úgy, hogy rá már nincs is szükség, csak orvosokra, műszerekre és tudományra.

„A koraszülöttek rendkívül sérülékenyek. Szállítás közben romolhat az állapotuk. A legtöbb esetben hosszú utat kell megtenniük szállítóinkubátorban. Ez nem a legmegfelelőbb módja a koraszülött szállításának, hiszen a baba teste így könnyen lehűl, és ez komplikációhoz vezet. Arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy az agyuk nagyon sérülékeny, a zökkenők, kátyúk agyvérzést okozhatnak. A koraszülöttek számára a legjobb szállítási mód, ha az édesanyjuk (vagy más családtag, esetleg egy mentős) mellkasára simulva, biztonságosan rögzítve utazhatnak” – írja a mentősöknek szóló tanfolyam honlapja.

Félkilósan összebújva

A koraszülöttekre – és az éretten született babákra egyaránt – mindig jó hatással van az édesanyjuk testközelsége, nem csak a szállítás idején. Ezt több évtizede felismerték, Magyarországon sajnos mégis csak elvétve alkalmazzák a kengurumódszert. A Honvédkórház ÁEK Perinatalis Intenzív Centrumában minden baba, akinek megengedi az állapota, az édesanyja vagy apukája mellkasán tölt naponta fél-három órát. Kenguruzás közben jobb az oxigénellátottság, egyenletesebb a légzés és a pulzus, rendeződik a vércukorszint. A kengurubabák átlagosan egy héttel hamarabb mehetnek haza a kórházból, mint azok, akiket csak inkubátorban gondoztak. A kengurumódszer alkalmazásnak nincs életkori vagy testsúlyra vonatkozó alsó határa. A legapróbb babák is édesanyjukhoz bújhatnak.

Császár után? Természetesen!

A berlini Vivantes Humboldt Klinikán újabban császármetszés után közvetlenül az édesanya mellére teszik a kisbabát. Ez semmiféle fönnakadást nem okoz a műtőben, viszont hatalmas előnyökkel jár.Még a szkeptikusokat is meggyőzték az így szerzett tapasztalatok. Dr. Andreas D. Ebert professzor szerint az újszülöttek könnyebben alkalmazkodnak, az anyáknak kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük a gyermekágyban, a szoptatási problémák pedig a felére csökkentek.

Itt megnézheted, hogy teszik mellre császár után a babát, sőt, az is megvalósítható, hogy egyáltalán ne válasszák el az újszülöttet az édesanyától.

Ugye nem is olyan bonyolult!?